Antigané

"A II. világháború egyik legtragikusabb emléke lehetne, ám egy különleges mentőakció története lett belőle. 1940 májusának végén a diadalmasan előretörő német hadsereg bevonult Belgiumba, és a franciaországi Dunkerque közelében a tengerhez szorította a brit és francia katonákat. A legfeljebb 5 kilométeres szakaszon a szövetségesek több mint 300 000 embere szorult össze, és nem volt merre menekülniük.Az angol flottának különleges és váratlan akcióval, hatalmas veszteségek árán mégis sikerült véghezvinni a mentőakciót - és sikerrel juttatta ki a frontvonalból a szabad világ utolsó hadseregét.

Film a menekülésről, a káoszról, a háborúról és a túlélésről... "

"Az Admiral Graf Spee német birodalmi páncéloshajó Hans Langsdorff parancsnok vezetésével a legnagyobb titokban elhagyta a wilhelmshaveni kikötőt. Ellátóhajója, az Altmark, Heinrich Dau kapitánnyal az élén már augusztus 6-án útnak indult. A két hajó fiatal, tettre kész legénysége izgatottan figyelte a hazai és a külpolitikai híreket. A két parancsnok kivételével egyikük sem sejtette, hogy mi a célja a kihajózásnak. Langsdorff és Dau parancsnoki kabinjának biztos rejtekén egy-egy lezárt, titkos boríték lapult, melyet csak a háború kitörésekor nyithattak fel…"

Az Admiral Graf Spee

Langsdorff tiszteletét fejezi ki az elesettek temetésén Montevideóban

"1945-öt írunk. A világháborút követően a Randall házaspár Inverness környékére utazik nyaralni. Claire a harcok alatt hadiápolónőként dolgozott, férje, Frank hírszerző volt, így a háború hosszú évei alatt, alig látták egymást. A házaspár nyaralása alatt megtekinti a környék egyik különlegességét, az ősi, misztikus állóköveket, ahol a helyiek egy druida szertartást is előadnak a nézőknek. Másnap Claire a rituálé helyszínén furcsa hangokat hall kiszűrődni az egyik kőből, és kiváncsian megérinti a követ. A következő pillanatban a földön fekve ébred, puskaropogás közepette. Rá kell döbbennie, hogy ismeretlen erők a múltba sodorták, 1743-ba, a háború dúlta Skóciába."

 

"1983, Kelet- és Nyugat-Németország. A hidegháború és a fegyverkezési verseny kellős közepén a keletnémet hírszerzés kémet küld a nyugatnémet katonai támaszpontra, ahol bizalmas dokumentumokat kell lefényképeznie a Pershing II rakétarendszer telepítéséről Nyugat-Németországban. A kiválasztott kém, Martin nem kiképzett katona, de a körülmények, a meggyőződése és a hírszerzés zsarolásának engedve vállalja a nehéz feladatot. Küldetését teljesítve azt hiszi, visszatérhet beteg édesanyjához és a barátnőjéhez Kelet-Németországba, de a hírszerzésnek még tervei vannak vele. "

"Ragnar és Rollo közt testvérháború dúl, a harcokban Borg jarl és Horik király csapatai is részt vesznek. Kattegat felbolydul, amikor hajó köt ki a faluban, fedélzetén a terhes Aslaug hercegnővel... Ragnar nehéz helyzetbe kerül, döntése családja jövőjére is hatással van."

"A Vikingek története Ragnar Lothbrok, kora legnagyobb hősének felemelkedését meséli el, aki elsőként hajózik nyugatra és jut el Nagy-Britanniába. Ragnar-nak és bajtársaiknak már elegük van abból, hogy vezérük, Earl Haraldson (Gabriel Byrne) minden évben kelet felé, ugyanarra a vidékre küldi el a törzset hódítani. Azonban Ragnar-nak, a félelmet nem ismerő harcosnak megvan a terve, hogy mindent megváltoztasson."

"Szenvedély, becsvágy és árulás mozgatja e lenyűgöző történelmi drámát, mely VIII. Henrik hírhedt 40 éves uralmának korai éveit dolgozza fel. Az ifjú király 19 évesen kerül a trónra. Az állami ügyek kevésbé érdeklik, így a hivatalos dolgok a hatalomittas Thomas Wolsey kardinálisra maradnak, miközben az angol uralkodó saját vágyainak beteljesítésén dolgozik. A VIII. Henrik belső köreibe tartozók számára - melybe Wolsey kardinális, az uralkodó második felesége, Boleyn Anna, a katolikus mártír Mórus Tamás, és Norfolk hercege is beletartozik - a legnehezebb feladat az önző király kegyeiben maradni."

"A XVIII. század végén játszódó kosztümös dráma a meseszép és elbűvölő Georgiana Spencer története, aki korának legizgalmasabb személyisége volt. Míg szépsége és karizmája hírnevet szerzett neki, extravagáns ízlése, hajlama a szerencsejátékra és a szerelemre hírhedtté tette. Ifjan ment hozzá a nála jóval idősebb, a felsőbb körökbe bejáratos Devonshire herceghez, akinek gyerekeket szült. Georgiana egyszerre vált a kor divatikonjává, odaadó anyává, a politikai közélet eszes résztvevőjévé, és a köznép imádatának tárgyává. Ám történetének velejét mégis a szerelemért folytatott kétségbeesett küzdelem adja. Szenvedélyes és elátkozott viszonya Grey grófjával, valamint a szerelmi háromszög férjével és legjobb barátnőjével, Lady Bess Fosterrel együttesen teszik Georgiana Spencer történetét a hírnévről, dicsőségről, és az igaz szerelem utáni vágyról szóló nagyon is mai mesévé."

"1865-ben az amerikai történelem legvéresebb háborúja a végéhez közeledik. Az újraválasztott elnök, Abraham Lincoln (Daniel Day-Lewis) azonban nem hajlandó engedményekre: a megosztott kongresszust rá akarja kényszeríteni, hogy hozza meg addigi legfontosabb döntését: egészítse ki az Alkotmányt, és törölje el a rabszolgaságot. Az ellenállás hatalmas: az elnök azonban ravasz ember, jó stratéga és zseniális szónok. Van, akit meggyőz, van, akit megfélemlít, van, akit megveszteget; lavíroz, csapdákat állít, és semmilyen eszköztől nem riad vissza, hogy elérje célját - és új fejezetet nyisson a világtörténelemben."

" Eisenheim, az ünnepelt mágus (Edward Norton) nem csak egész Bécset kápráztatja el mutatványaival, hanem az ambiciózus Leopold herceget (Rufus Sewell), Ferenc József fiát is. Ám amikor Leopold menyasszonya, Sophie (Jessica Biel) megpillantja gyerekkori szerelmét, Eisenheimet, és újra fellobban iránta a tűz, a herceg érdeklődése megszállottsággá válik. Uhl, a város főfelügyelője (Paul Giamatti) hirtelen egy sokkoló bűncselekmény kellős közepén találja magát, és miközben Leopold megbízásából egyre közelebbről figyeli a mágust, Eisenheim élete legnagyobb és legmesteribb trükkjét készül végrehajtani."

"David Ebershoff 2008-as regényét, A 19. feleséget kézbe véve sem a krimi műfaját kedvelők, sem a történelem iránt rajongók nem fognak csalódni. A regényben két szál fut párhuzamosan – az egyik egy napjainkban játszódó, izgalmas bűnügyi nyomozás, míg a másik egy XIX. században élt asszony, Ann Eliza Young életének története. A két fonalat egy amerikai egyházi közösség, a mormon egyház története kapcsolja össze. Valóban BeckyLyn végzett férjével házuk pincéjében? A húszéves Jordan Scott – akit egyháza hat évvel korábban kiközösített – visszatér szülővárosába, hogy izgalmas, veszélyes nyomozás során, új barátokat szerezve kiderítse, édesanyja valóban gyilkos-e. És milyen asszony volt Ann Eliza Young, a hírhedt tizenkilencedik feleség, aki egy elzártan élő közösség tagjaként egyszer csak rádöbbent, hogy képtelen tovább élni egyháza tanait követve? A mormonok prófétájának tizenkilencedik felesége bátran szembeszállt hitbéli közösségével, annak vezetőjével, és addigi életét hátrahagyva elindult a – számára addig ismeretlen – külső világba, hogy mindenkinek elmondja, milyen élet jut azoknak az asszonynak, akiknek nemegyszer legalább egy tucat másik nővel kell megosztozniuk a férjükön. A regény fikció, de szereplői valóban léteztek, az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyházának tagjai voltak."

Forrás: Moly.hu

 A 19. feleségnek volt a legérdekesebb fülszövege, és A Mormon könyvén kívül más, magyarul is elérhető könyv a témában. Nézzük, mit is nyújtott ez a regény.
Ugye, két cselekmény szálon fut: egyik a 19. századi mormon pionírok világába kalauzol, másik pedig egy napjainkban játszódó krimi. Előbb erről szeretnék írni.
Jordan Scott fundamentalista telepen nő fel (erről a szektáról tudom ajánlani a magyar NG magazin 2010. februári számában megjelent cikket), innen elküldik, aztán éli életét anyját gyűlölve (ugye ő tette ki). Aztán egy napon szárnyra kell a hír, hogy az anya megölte férjét, börtönbe került. Jordan nem hiszi el, hogy anyja képes volt erre, így nyomozni kezd.
Jó kis ötlet, remek krimi kerekedhetne belőle, de sajnos nem ez történik. A történetben Jordan konkrétan a rendőrőrs és Measdale között kocsikázik, nyomokat nem igen talál. A rendőrök sokkal okosabbak, mint a mi magányos nyomozónk. Jordan egyetlen bizonyítékot szerez, ami amúgy már a rendőrök birtokában van. Bravó!
Ami viszont leginkább kinyírja a krimi jelleget, az a gyilkos kiléte. A feleségek beosztása alapján nyomozónk végre rájön valamire saját magától, erre a gyilkos elküld egy vallomást a rendőröknek. Kész, ügy lezárva, és jön a "Jordan, maga nélkül nem tudtuk volna megoldani az ügyet" szöveg. Nem sok krimit olvastam (inkább néztem), de kérdem, ez annak nevezhető? Nem, ez egy félresikerült próbálkozás.
Scott-szálon belül a cselekményen túl a szereplők is idegesítőek voltak. A főbb karaktereknek volt szépen felépített, izgalmas múltja, ezzel nem volt semmi probléma. Viszont  ahogy viselkedtek, az kiakasztó volt. Egyik Jordan, aki sokszor hisztis nőszemélyként viselkedett, amikor kapcsolatba került anyjával. Akárhogy gyűlöli, akkor se hinném, hogy így viselkedik egy fiú a börtönben ülő szülőjével, főleg, ha ki akarja hozni onnan. Másik irritáló szereplő Jordan útközben felszedett pasija, Tom volt. Hogy egy meleg srác sem úgy viselkedik, ahogy ő, az biztos. Minden cuki, aranyos, teljes rózsaszín boldogság. Kizárt, hogy ilyen egy meleg férfi (kirázna tőle a hideg, ha igen). Harmadik idegesítő figura a talált kisfiú, akit nemrég üldöztek el lakhelyéről. Ahhoz képest, hogy zárt vallási közösségben élte eddigi életét, nagyon alpári a viselkedése. Itthoni médiában nem olvasni ilyen elzavart gyerekekről, mindenesetre egy ilyen fiút összezavarodottnak gondolnék, hiszen egy számára eddig teljesen ismeretlen világban kell helytállnia.

A 19. feleség című regényt a másik történetszál - amely a pionírokkal foglalkozik - mentette meg az "olvashatatlan könyv" címtől. Számomra teljesen hihetetlen, hogy aki egy egész becsületes történelmi részt tud írni, hogyan alkothat ilyen minősíthetetlen krimit?
Ann Eliza Young története születése előtt kezdődik a regényben. Megismerhetjük a Nauvoo-i mormonokat, ottani életüket, az ellenük irányuló gyűlölködésekről is olvashatunk, hosszadalmas és megerőltető vándorlásukról a mai Utah állam területére, aztán a poligámmista életmódról és az az ellen való küzdelemről. Az író munkáján látszik, hogy mindennek alaposan utána nézett (ezt az Utószóban le is írja), továbbá a hiányos részeket igyekezett saját fantáziára hagyatkozva kiegészíteni.
Így egy egész hangulatos történelmi regényt kaptunk, egy kis betekintést nyerhettünk a poligámia világába. Ebershoff mindkét fél véleményét megmutatta könyvében, ennek az életformának jó és rossz oldalát férfiak és nők szemszögéből (a férfiak is szenvedtek tőle, viszont néhány nő élvezte is a poligámiát). Az író próbált pártatlan maradni a kérdést illetően, de mivel leginkább Ann Eliza szemszögéből ismerhettük meg az akkori mormonokat, így a többnejűség árnyoldala volt bemutatva.
A pártatlanságra való törekvés a történelmi személyek ábrázolásánál is megmutatkozik. Ann Elizát megismerhetjük saját elmondásából, de rossz tulajdonságait is Brigham Young, a második próféta és  beszámolója alapján. A történet két kulcsfigurájának alakját tovább árnyékolják a megszólaló utódok vagy családtagok is, egyháztagok. Dicséretre méltó, hogy Ebershoff nem próbál egyik fél oldalára állni, ismét az olvasóra hagyja az ítélkezés lehetőségét. Továbbá nem vonja kétségbe Young és Joseph Smith történelmi tevékenységét, hétköznapi emberekként ismerhetjük meg őket.

Összegzésként ez a könyv akkor válna a kedvencemmé, ha nem volna ott az a fránya Jordan Scott történet. Nélküle egy egész korrekt és pártatlan történelmi regény lenne A 19. feleség. Így csak egy 5/10-es pontszámú olvasmány. Nagyon nagy kár érte.
Ha van valaki olyan elvetemült, hogy a mormonok történelméről olvasson, annak ajánlom figyelmébe az angol Wikipédiát. Nem tudom, hogy kik írták, de nagyon részletes és informatív. A könyv olvasása során sokszor segített kiegészíteni Ebershoff irományát, alátámasztani azt.

"Kelet-Berlin, 1983 novembere, hat évvel a berlini fal leomlása előtt: az NDK és állambiztonsági szolgálata még elnyomja a (másként) gondolkodókat, és kíméletlen megfigyelő-besúgó rendszere mindenkit behálóz. Ennek a gépezetnek tökéletes fogaskereke Gerd Wiesler százados (Ulrich Mühe), akit politikai nyomásra egy sikeres színpadi szerzőre, Georg Dreymanra (Sebastian Koch) és élettársára, az ünnepelt színésznőre Christa-Maria Sielandra (Martina Gedeck) állítanak. A rendszerhez vakon hű Wiesler, a mások életét figyelve hamarosan ráébred saját élete kisszerűségére."

Az izgalmas kalandfilm megtörtént eseményeket dolgoz fel. A világ legnyugodtabb országa zord és mégis fenséges vidéken terül el. Jelenleg csak a hívők szívében él. Tibet önállóságának utolsó éveit tárja elénk a film, amely egy európai ember szemszögéből mutatja be a legendás tájat. 1939-ben, a második világháború előestéjén Heinrich Harrer, a híres osztrák hegymászó elindult, hogy megmássza a Himalája egyik legmagasabb csúcsát, a Nanga Parbatot. A világégés szele utoléri őt és társát, Petert is. Akkor még nem sejtették, hogy egy titokzatos világba csöppennek majd. Útjuk a siker magasából egy angol hadifogolytáborba vezet. Kalandos úton érnek Lhászába, Tibet szent fővárosába, ahol egyedüli idegenekként befogadják őket. A tizennégy éves dalai láma élénk érdeklődést mutat Heinrich iránt. Mivel addig nemigen fordult meg ezen a földön idegen, felkérik az osztrák hegymászót, hogy legyen a láma tanára: tanítsa angolra, földrajzra és a nyugati világ szokásaira. Az önző és arrogáns Heinrich élete is megváltozik a találkozástól...

 A leírás kalandfilmet ígér, de szó sincs erről. Inkább egy utazó gondolatait, tapasztalatait kapjuk, majd legvégül a történelem egy megrázó pillanatát.  Nem is vártam kalandokat csak azt, hogy a főhősünk némi veszélyes szikla után eljut Tibetbe, ahol megismerkedik az ottaniak kultúrájával és hasonlók. Azonban nem egészen így alakult. A film első 50 perce a Himalájában való bolyongásból áll, ingázás Tibet és az indiai hadi tábor között. Még az első percekben érdekes volt Heinrich és a felesége közötti kapcsolat, hogy  a pasas nem akar gyereket, viszont az expedíció alatt a férfi folyamatosan a gyerekére gondolt. Furcsa volt ez a pálfordulás, sokkal későbbre várt az ember ekkora jellemfejlődést még egy film esetében is.
A bolyongás alatt szintén furcsa volt Heinrich és Peter viszonya. Peternél érezni lehetett, hogy utálja útitársát, Heinrich is elég utálatosan viselkedett a másikkal, aztán megint pálfordulás: a karórás eset után hirtelen kedves lett hozzá. Értetlenül álltam ilyenkor a karakter viselkedése előtt.
Szerencsére a film következő egy órája felpörgött és átléphettük Tibet határát is. A helyiek kedvesek, elutasítják az erőszakot, néha elmondanak egy-egy Buddha idézetet és nagyjából ennyi. Igazából nem ismerjük meg őket, ami elég rossz pont, ha már a főhősünk ott él közöttük. Tanítja az ifjú Dalai lámát a mi kultúránkra, de még ő sem oszt meg velünk túl sok mindent, így csak kóstolót kaphattunk az eldugott országból.
A vége felé haladva már nem voltak problémáim a történettel. A kommunisták néhány óra leforgása alatt tönkretettek egy legalább több száz éves országot, a hit sem ért ellenük semmit (ami kicsit elszomorító). A láma álma, ami valósággá lett vagy búcsúja Heinnrihtől (ami a film plakátja is lett) talán a történet leghatásosabb jelenetei. 

A történetet nem igazán sikerült jól vászonra vinni, vagyis  az alapot szolgáló könyv kritikái alapján ezt gondolom (a könyv betervezve). Viszont ezt ellensúlyozzák a jó párbeszédek és a szerethető karakterek. Talán a legkidolgozottabb alak a Dalai láma, aki egyben kíváncsi gyermek és egy ország bölcs vezetője (azt viszont nem mondom, hogy politikailag érett). Peter és felesége, a varrónő kellemes mellékszereplők, a kormányzó is elég érdekes áruló figura és végül a főhőst is meg lehetett kedvelni. A színészek alakítását sem kifogásoltam, illeszkedtek a szerepükhöz, még Brad Pitt is kellemes csalódást okozott. Azok a jelenetei tetszettek leginkább, amikor a bolyongós részeknél a társával incselkedett.
Ezen kívül még szeretném kiemelni, hogy a film tele van gyönyörű totálplánokkal. Részben ezért is akartam megnézni. Anno a 8. osztályos média könyvemben a plán fejezetnél ebből a filmből hozták a példákat. Ebben nem csalódtam, az 10/10. A film viszont legyen 7,5/10, de amúgy szép történet, csak itt-ott sántít.