2019. április 19., péntek

Az idei Könyvfesztiválon Norvégiáé a főszerep, de némi geekség is megfér itt

április 19, 2019 0 Comments


Jövő hét csütörtökön kezdődik a 26. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál, ahol jobbnál jobb irodalmi programok és persze megjelenések várnak. A tavalyi évhez hasonlóan idén is összeszedtem a szerintem érdekes programokat. Ugyanis a sok kedvezmény mellett számtalan program várja az érdeklődni és művelődni vágyókat, ezenfelül pedig az idei díszvendég Norvégia.

Április 26. 


Képregények a Könyvfesztiválon: Ezt a standot azért emelem ki külön, mert a, néhány év kihagyás után ismét lesz Könyvfeszten belül külön képregényes részleg b, olyan programok várnak itt, mint a közös rajzolás, kerekasztalbeszélgetés és dedikálás Marabuval.

Észak a Könyvfesztiválon: A skandináv irodalom, főleg a norvég mindig is érdekelt (pl. Erlend Loe az egyik kedvenc íróm), és ezen indíttatásomból látogatnék el az Észak irodalomi folyóirat lapszámbemutatójára. Az eseményleírás szerint a legutóbbi négy lapszámot mutatják be, családias hangulatban 15:30-tól.

Kelet varázsa! Kínai szerzők debütálása: A Kossuth Kiadó mutatja be új kínai szerzőit a Szabó Magda teremben 16:00-tól. Az új könyvek pedig: Su Tong: Rizs, Charles Q.Wu: Imígyen szóla Laozi és Casper Shih A siker legmagasabb szintje – Legyél a legjobb vezető Konfuciusz bölcsességével.

Tabutémák női szemmel: A Cser kiadó és a Polar Könyvek rendezésében beszélget nőtémáról Marta Breen (Nagyszerű nők) és Vigdis Hjorth (Örökség) szerzői beszélgetnek a B pavilonban 17:00-kor. Az esemény első sorban a Nagyszerű nők képregény miatt érdekel, ami egy meglepetés kiadvány volt az idei képregény felhozatalból.



Kik vagytok ti? - Háy János könyvbemutató: Az egyik legjobban várt megjelenés számomra Háy János vaskos Kik vagytok ti? kötete. A könyvben arra tesz kísérletet, hogy sajátos, jól ismert hangján mutassa be a magyar irodalom legnagyobb alakjait. Kíváncsi vagyok, élőben mit mesél erről. Szintén 17:00-kor kezdődik.

Európai Unió Irodalmi Díját elnyert művek - kerekasztalbeszélgetés: Az esemény iránt főleg a Fél/Be című regény miatt érdeklődök, ami utolsó szerkesztői munkám volt, mielőtt felhagytam ezzel a mellékmunkával. Ezen kívül nem árt, ha részleteiben is megismerem az EU-s könyvpályázatok egyik ágát. Szintén 17:00-kor kezdődik.


Április 27.


Kovást Judit - Hazátlanok - könyvbemuató:  Kováts  Judit számomra új név az irodalomban, de az, hogy a Magvetőnél jelenik meg, némi bizakodásra ad okot. Maga a könyve egy késmárki diáklány életét meséli el, aki sodródik a történelem eseményeivel a második világháború idején. 10:30-kor kezdődik a kötetbemutató.

Katona József / Nádasdy Ádám - Bánk bán bemutató: Nem új hír, hogy Nádasdy Ádám Shakespeare és Dante után egy magyar darabot fordít le, a Bánk bánt. Mivel itthon a többség szemében kész szentségtörésnek számít régi szövegeket a mai olvasó számára is közérthető formába hozni, ezért nagyon is kíváncsi vagyok az egészre. Többek között arra, hogy az ilyen, a magyar nyelv állítólagos szépségét féltő embereknek mivel lehet érvelni az átírás mellett. Ezenfelül pedig az is érdekel, milyen kihívásokkal járt Nádasdy számára a magyarról magyarra való fordítás. 11:30-kor kiderül.

Miért szeretjük a YA-t? - Első sorban kiadói beszélgetésnek tűnik a Könyvmolyképző Kiadó előadása - ahol Róbert Katalin és a kiadóvezető, Katona Ildikó járják körbe a YA irodalom és a Vörös pöttyös sorozatuk sikerét -, de talán kapok egy más szemszöget is a közvélekedéssel (pl. eszképizmus) és a saját fejtegetéseimen kívül a YA kérdésben. 12:00 órakor talán kiokosodok.


Vámos Miklós Irodalmi Gyóntatószéke: Erre az eseményre egyértelműen a címe húzott be. De arra is alkalmas, hogy esélyt adjak arra, hogy meggyőződjek, nekem kell Vámostól olvasnom - eddig ugyanis nem volt erre motivációm. Hátha pont a legújabb könyve, Az isten szerelmére meggyőz. Szerencsére csak 15:00-kor kezdődik, így előtte lesz időm ráhangolódni egy jó Zing burger mellett.

Harcom. Beszélgetés Karl Ove Knausgård norvég íróval: Az idei Könyvfesztivál díszvendége Knausgard, akiről én sajnos nem tudok sokat, és nem is olvastam tőle. Viszont a nagy hype azért meggyőzött arról, hogy benézzek a beszélgetésére. A fesztivál csúcspontja szintén 15:00-kor kezdődik.

Spiró György: Egyéni javaslat - könyvbemutató: Spiró Györggyel is úgy vagyok, mint Vámos Miklóssal: kellene valami erő, ami rávesz arra, hogy végre ne tologassam őt a végtelen várólistám legvégére. Az Egyéni javaslat - humoreszkék azért kicsit arra figyelmeztet, nem ezzel kéne kezdenem a Spiró életművet, de azért esélyt adok arra, hogy a könyvbemutató kedvet csinál hozzá. 16:30-kor kiderül.

Nők a sorok között: A WMN három szerzője - D. Tóth Krisztina, Szentesi Éva és Fiala Borcsa ül össze, hogy kibeszéljék az írás női perspektíváit. Hármuk közül Szentesi Évától olvastam a Kardos Margit diszidáltat, és őszintén, miatta is ülnék csak be ide. Kardos Margit kötete alapján Tóth Krisztina prózájához hasonlítanám, csak annak egy sokkal nyersebb verziójában. És kellett ilyen hang a kortárs nő írók közé. 17:00-től megnézhetem a B pavilonban.

Utazás a párhuzamos univerzumokba: Lassan kötelező pont lesz a Tóth Csaba által elindított geek tudományosismertető-sorozat kötetbemutatója, Mészáros Antónia moderálásában. Az új kötet, a Párhuzamos univerzumok annyiban különleges, hogy a humán tudományok mellett helyet kap a kőkemény természettudomány is, ami az új kontextussal - fantasztikus irodalom és filmek - közelebb hozhatja ezeket a témákat azokhoz, akik utoljára középiskolában hallottak erőről meg kovalens kötésről. 17:30-kor bemutatkoznak a kötet szerzői, köztük két raptortárs, Zsótér Indi Dániel és Pongrácz Máté!

Eltűnt országok nyomában - Bjørn Berge norvég író előadása: A norvég vendégek sorát színesíti Bjorn Berge is, az Eltűnt országok nyomában szerzője. Könyve főleg molyos körökben volt olvasott, de témája ígyis meggyőzött: Olyan országok elfeledett történetét mutatja be, amelyek 1840 és 1970 között egy hónapig, egy évig, esetleg néhány évtizedig léteztek, majd eltűntek. tökéletes levezetés lesz a 18:00-as kezdéssel a nap végére.


Április 28.


Bodor Ádám: Sehol - könyvbemutató: Bodor Ádámtól csak a Sinistra körzetet olvastam, ami egy elég furcsa, borzongató de mégis emlékezetes olvasmány volt (arról nem is beszéltem, hogy az olvasás előtt jóval emiatt vesztettem 1 pontot az emelt magyar érettségimen). Mindenesetre keresem azt az élményt, amit a Sinistra körzet adott. Hátha az új kötetbemutató meglebegteti, hogy a Seholban ez meglesz. 11:30-kor meglátjuk.

Beszélgetés a kortárs science fiction és fantasy irodalomról: A sci-fi politológiájához hasonlóan stabil pont a Könyvfesztiválon az Agave-Gabo-Fumax beszélgetés. Igaz, kortárs SFF-ről nem sok esik rajta, azonban annál több kiadói infó és tapasztalatok a hazai vásárlóerő fejlődéséről. Bár évek óta megvannak a jól bejáratott pontok (pl. irodalmi díjak, Alexandra botrány), de egy-egy új infóért és íróért mindig érdemes behallgatni. 12:30-kor.

Kultúrharc a 19. század végén: Ennél is a cím húzott be, de aztán rájöttem, az adott könyv - Pataki Éva: Férfiképmás - is érdekelhet. A regény a Szépművészeti Múzeum alapítójának életét tárja fel és a milleniumra készülődő Budapest lázas kulturális közhangulatát. A régi korok kultúrharca 13:00-kor veszi kezdetét.

A briliáns barátnők - Beszélgetés a Nápolyi regényekről: Elena Ferrante világába szégyen, de engem a Briliáns barátnők sorozat húzott be, de végleg. És amíg nem jön a 2. évad, a könyvekhez fordulok, és innen egyenesen következik, hogy emiatt könyves beszélgetésre is megyek belőle. 15:00-kor rajongóvá válok, nincs mese.

Dedikálások:

A Könyvfesztivál persze nem lehet teljes dedikálások nélkül. Idén kevés szerzőt néztem ki magamnak e célból, de azt a néhány nevet megemlítem itt:

Háy János: április 26-án a Kik vagytok ti? kötet bemutató után.

Moskát Anita: április 27.-én, 12:00-tól dedikál a Gabo standjánál. 

2019. február 24., vasárnap

A Fekete párduc ugyanolyan eredetfilm, mint a többi szuperhősé

február 24, 2019 0 Comments

Indul a filmes szakmában a díjszezon, ami a legtöbb filmrajongót arra készteti, hogy amit még nem láttak a legjobbnak ítélt felhozatalból, azt gyorsan bepótolják. Ebben a lázban égve pótolok én is be számos alkotást, és az elkövetkezendő egy hónapban ezeket fogom bemutatni a blogon: Ez lesz az Award Fever cikksorozat. Az utolsó cikk az első olyan szuperhős film, azaz a Fekete párduc lesz, amit Oscar-díjra jelöltek a Legjob film kategóriájában.

Tartalom:
A Marvel Studios Fekete Párduc című új filmjének hőse T'Challa, aki apja halálát követően hazatér az elszigetelt, ám technológiailag fejlett afrikai országba, Wakanda királyságába, hogy elfoglalja az őt megillető helyet a trónon.
Ám mikor egy nagy hatalmú ősi ellenség ismét feltűnik a színen, T'Challa királyként és a Fekete Párducként is próbára tétetik: a félelmetes összecsapás kimenetelén nem pusztán Wakanda, hanem az egész világ sorsa áll. Árulások és veszélyek közepette az ifjú uralkodónak maga mellé kell állítania szövetségeseit és felszínre kell engednie a Fekete Párduc minden erejét, hogy legyőzze ellenfeleit és biztonságban tudhassa népét. 


Forrás: Port


A Fekete Párduc az eddigi Marvel filmektől teljesen eltérő alkotás. Felvezeti az egyik első fekete szuperhőst, fekete színészgárdával forgatott nagy költségvetésű mozi film, ami a jegypénztáraknál is rekordokat döntött, és talán a legmerészebben módon politizál is. Ezenfelül számos közösségi megmozdulást is elindított, mint például Frederick Joseph GoFundMe kampánya: gyűjtést rendezett, hogy Harlemben minél több gyereket el tudjon vinni a fekete szuperhős filmjére. Szóval, összegezve, egy olyan film lett az Egyesült Államok színes bőrű közösségnek, amiben nem a megszokott, klisés szerepekben tetszelegnek a feketék, hanem végre igazi hősökként lépnek színre. És egy ilyen történet Hollywood-i megteremtésére nem is találhatnánk jobb alapot a már 50 éves múltra visszatekintő Fekete párducnál. Az 1966-ban jelent meg a Fantasztikus Négyes 52. számában az amerikai lakosság fejében élő sztereotípiákra építkezve (pl. egy afrikai ember nem ismerheti az űrtechnológiát) vezeti fel hősét, majd egy ügyes csavarral bemutatja, mennyire hamisnak bizonyultak. T’Challa jó stratégiaként könnyen csapdába csalja a Fantasztikus négyest, s a későbbiekben, amikor kiderül, egyikük sem akar a másiknak ártani. Végül Wakandát bemutatva egy másik sztereotípia is széttörik: nem egy elmaradott, „barbárok” által lakott ország, hanem egy technológiailag fejlett és független királyság.

Stan Lee és Jack Kirby hagyományai a Fekete párduc filmben is visszaköszönnek: az afrofuturista stílust megidéző Wakanda, a mérnökzseni Shuri és a tudatos a "fejlett országok" Afrika sztereotípiájának felhasználása. Politikai vonalon haladva egy másik érdekesség is felbukkan a Marvel képregények és a Fekete párduc között: az Ember Jogi mozgalmak beemelődése. Az X-Menhez hasonlóan itt is megjelenik a két fekete polgárjogi harcos, Martin Luther King és Malcolm X közötti ellentét: békés harc a polgári jogokért versus erőszakosabb jogi harc. A Fekete párducban ez egyértelműen T'Challa és Killmonger közötti ideológiai különbségben jelenik meg: T'Challa királyként békét szeretne a környező országokkal, Killmonger viszont megelégelte a bujdoklást és azt, hogy Wakanda nem használja ki technológiai fölényét. Ebből pedig egy klasszikus jó-rossz harc kerekedik a királydrámák díszletei között.


A Fekete párduc előtti tisztelgés és múlt s jelenbeli politikai húrok (lásd T'Challa zárójelenetét) megpendítése érdekes töltetet ad a filmnek, de mindezek ellenére a téma felszínén marad a mű. Így nekem az a legnagyobb bajom a filmmel, mint általában az MCU többi alkotásával is: feldob egy nagyon érdekes és jól hangzó témát, nagyjából aköré építi a cselekményt, de mindezt végül feláldozza az akció és a humor oldalán. Tudom, a filmek állítólag szórakozásra vannak, meg amúgy is húzzak el akkor DC filmeket nézni, ha darkos cuccot várok el. Viszont ha így nézem is a Fekete párduc így is biztonsági játékos, hisz a már jól bejáratott eredettörténet filmek (pl. Doctor Strange, Hangya, Galaxis őrzői) pontjait pipálgatja ki: az új hős új szerepbe csöppen, amibe bele kell tanulni, de közben már vadászik rá főellensége. Kicsit sok ilyet láttunk az elmúlt tíz évben.

Összességében, pár érdekes társadalmi és kulturális témától eltekintve számomra a Fekete párduc egy átlagos MCU film, ami felvezeti az épp aktuális szuperhőst - így 7/10. Persze
 

2019. február 23., szombat

Freddie Mercury ennél többet érdemelt volna - Bohém rapszódia

február 23, 2019 0 Comments



Indul a filmes szakmában a díjszezon, ami a legtöbb filmrajongót arra készteti, hogy amit még nem láttak a legjobbnak ítélt felhozatalból, azt gyorsan bepótolják. Ebben a lázban égve pótolok én is be számos alkotást, és az elkövetkezendő egy hónapban ezeket fogom bemutatni a blogon: Ez lesz az Award Fever cikksorozat. A filmek sorát a Golden Globe-díjas és Oscar-jelölt Bohém Rapszódiával folytatom.

Tartalom:
A Bohém rapszódia a Queen zenéjének és a banda rendkívüli énekesének kirobbanó története. Freddie Mercury fittyet hányt a sztereotípiákra és ellenszegült a konvencióknak, így vált belőle a világ egyik legkedveltebb zenésze. Tanúi lehetünk a zenekar üstökösszerű felemelkedésének meghatározó dalaik és forradalmi hangzásuk révén, Mercury féktelen életvitelének a bandára gyakorolt hatásainak, és dicső visszatérésüknek a Live Aiden, ahol a már súlyos betegséggel küzdő Mercuryval az élen a rocktörténelem egyik legnagyszerűbb koncertjét adják. A Queen nem csupán zenekar, hanem egy család is volt, s máig megihletik a kívülállókat, az álmodozókat és a zene szerelmeseit.
Forrás: Port


A Queen zenéje örök, Freddie Mercury pedig legenda. Mégis, mitől másabb ő mitőlünk? A Queen film ennek bemutatására tesz kísérletet - gondoltam. Bár ha ezzel az elvárással ülünk le megnézni a filmet, könnyen csalódunk. Viszont ha egy szórakoztató történetet várunk, akkor egy jól felépített alkotást kapunk, amiben mindent megtalálunk, ami egy hollywood-i meséhez kell. A nem hétköznapi hős elszántságának köszönhető felemelkedése, szerelem, személyes dráma, majd mindennek a csúcspontja - nagyjából ezeket az állomásokat járja be a Bohém rapszódia. És hogy ez a recept működőképes legyen a vásznon, igen, kellett változtatni a valóságban történteken. Ezt nézőként vagy elfogadjuk, és élvezzük, amit kapunk, vagy nem fogadjuk el, és ignoráljuk a film létezését. Szerintem nem is ez a Bohém rapszódia hibája, hanem az, hogy nem mert elég merész lenni a műfajában, az életrajzi filmben.


A film első felénél még éreztem, hogy van esély egy komolyabb drámai történet kibontakozására, hisz számos olyan témát érint, ami elkel egy ilyen kaliberű sztorihoz: Freddie különcségét, az apjával való ellentmondásos kapcsolat, szakítás a pakisztáni hagyományokkal, a Mary Austinnel kezdődő szerelem, és persze az első fellépések és a Queen kezdete, majd az önmaga előtti coming-out. Aztán ahogy haladunk a felfelé ívelő karrier bemutatása felé, ezek a feldobott labdák kibontás nélkül maradnak, és ez sajnos végigkíséri a filmet. Esetlen Freddie és a többiek szétválása, az apa hirtelen jött elfogadása, de az igazi mélypont az, ahogyan Mercury biszexualitását (és nem homoszexualitása!) ábrázolják. Az egész egy sablonos hollywood-i coming-out sztori, semmi több. Bár felszínesen ismerem Freddie és a Queen történetét, de határozottan emlékszem rá, mekkora döbbenet volt, amikor Freddie elmondta nyilvánosság előtt is, hogy biszexuális, mert nemigen teregette ki a magánéletét. Szerintem érdekes lett volna megvizsgálni, hogy ez miért volt így, és amennyire lehet (és érdemes), eszerint bemutatni ezt a vásznon is.

Habár tartalomban elég felszínes a Bohém rapszódia, zenei részen és a Queen hangulat megidézésében remekel. A koncertek többsége szinte a megszólalásig élethű, akár a "Bohemian Raphsody" vagy más dalok előkészítése hangulatos és dinamikus, a filmet záró Live Aid koncert pedig ennek a tökéletes betetőzése. Ha közönségfilmként nézzük, akkor egy korrekt film a Bohém rapszódia, de ennél nem több. Nekem így 7/10-es film, amit nem tervezek többször megnézni, de nem is érzem olyan rossznak, mint ahogy azt több filmkritikus megfogalmazta itthon és külföldön is.

Follow Us @soratemplates