A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Edward Norton. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Edward Norton. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. október 16., vasárnap

Take it easy, let's fight

október 16, 2011 0 Comments

A Harcosok klubját Mira ajánlotta nekem. Ízlésében bízva ültem neki a filmnek, semmilyen elvárásaim nem voltak, csak valami katartikus filmre vágytam. Megkaptam.

Tartalom:
"Amerika nagyvárosainak pincéiben egy titkos szervezet működik: ha egy éjjel az utca összes nyilvános telefonja összetörik, ők jártak ott; ha egy köztéri szobor óriás fémgömbje legurul talapzatáról, és szétrombol egy gyorsétkezdét, az az ő művük; ha egy elegáns bank parkolójának összes autóját rettentően összerondítják a galambok - az sem véletlen. Vigyáznak a leveleinkre, átveszik telefonüzeneteinket, kísérnek az utcán: és még csak készülnek a végső dobásra: a nagy bummra... Pedig az egészet csak két túlzottan unatkozó jóbarát találta ki: azzal kezdték, hogy rájöttek, nincs jobb stresszoldó, mint ha alaposan megverik egymást. Pofonokat adni jó. Pofonokat kapni jó. Számukra ez a boldog élet szabálya.

A történetet egy jól szituált, de cinikus és kiábrándult fiatalember meséli el. Nevét nem tudjuk, néha Jacknek (Edward Norton) hívja magát. Önismereti terápiás csoportokba jár, mégsem kerül közelebb valódi énjéhez és embertársaihoz. Véletlenül összeismerkedik Tylerrel (Brad Pitt), akiben felfedezi hiányzó tulajdonságait. Tyler egy különös, titkos társaság megalapításával próbál megszállottan úrrá lenni a világ káoszán. A Harcosok Klubjának híre hamar elterjed a túl hamar meggazdagodott menedzser nemzedék tagjai között, akik egyre intenzívebb élményekre várnak. Az egyetlen, aki a két rokonlélek közé ékelődik, egy nő. Marla (Helena Bonham Carter) kétségbe vonja Tyler erőltetetten férfias ideológiáját."
 Forrás: Port.hu


Meglehetősen tetszett ez a film. Fincher tökéletesen felmondta a leckét. A történet fokozatosan bontakozik ki, a nagy csattanóra végig láthatóak utalások, melyek csak az elbeszélés végén nyernek értelmet. A figyelmet végig fent tartja a cselekmény, továbbá bármi érdekes tud itt lenni: akár a repülőzés vagy a csoportterápiák. A párbeszédeket nagyon tudtam élvezni, de persze leginkább azt, ahogyan Fincher végig becsapta a nézőket és persze a főhőst is.
A Harcosok klubjában előjön a fogyasztói társadalom kritikája is. Napjainkban (2011) nem mond sok újdonságot, de valószínűleg a bemutató évben (1999, itthon 2000) elég hatásos lehetett. Bele lehet unni, elfáradni, lelkiekben elsorvadni, de fellázadni ellene ilyen módon, ahogyan a filmben, szabad-e? Érdemes elgondolkodni rajta.
Összefoglalva egy jó film, főleg az amerikai közízlésnek (nem is csoda, hogy jelölve volt Oscarra). A történetnek egyedül a végével van bajom: az, hogy eléggé beleerőltették a happy endet. A film végére egy eléggé drámai helyzet alakult ki, rossz döntés volt úgy megoldani, ahogyan végül meglett.


A kivitelezésre nem igen lehet panasz. Hiába több, mint tíz éves a film, a filmestrükkök nem annyira koptak meg, mint mondjuk az első Harry Potternél, A vágások és az aláfestőzene mindenképpen David Fincher munkásságára utal, ez kétségtelen.
Igazán kellemessé a színészi játék teszi. Például Brad Pitt játékát itt különösen élveztem, nem hittem volna, hogy ilyet is tud (az eddigi látott filmjei alapján). Edward Norton olyan volt, mint más szerepeiben, Carternek pedig ez a szerep különösen jól állt, ez a szakadt nő figura.

Ahogy fentebb is kijelentettem, a Harcosok klubja egy remek film, olyasmi, ami mindig ott van az Oscar-gálán. Az erőltetett lezárástól eltekintve tetszett, érdemes lesz máskor is megnézni. 9/10-es pontszámot érdemel.

2011. június 6., hétfő

A félrevezetett nyomozó

június 06, 2011 0 Comments

Ezzel a filmmel a Media Marktban szemeztem, gondoltam, egyszer megveszem. Aztán napokban láttam, hogy adni fogja a TV2, így inkább ott néztem meg. Kellemes, szórakoztató kosztümös film A mágus, de örülök, hogy nem vettem meg DVD-n.

Tartalom:
" Eisenheim, az ünnepelt mágus (Edward Norton) nem csak egész Bécset kápráztatja el mutatványaival, hanem az ambiciózus Leopold herceget (Rufus Sewell), Ferenc József fiát is. Ám amikor Leopold menyasszonya, Sophie (Jessica Biel) megpillantja gyerekkori szerelmét, Eisenheimet, és újra fellobban iránta a tűz, a herceg érdeklődése megszállottsággá válik. Uhl, a város főfelügyelője (Paul Giamatti) hirtelen egy sokkoló bűncselekmény kellős közepén találja magát, és miközben Leopold megbízásából egyre közelebbről figyeli a mágust, Eisenheim élete legnagyobb és legmesteribb trükkjét készül végrehajtani."

Forrás: Port.hu




Ahogy már mondtam, szórakoztató történet A mágus, csak nem épp moziba való (ha jól emlékszem, mozifilm). Látványvilágban megállja magát a vásznon is: a bűvész trükkjeit szemkápráztató effektekkel alkották meg, a jelmezek is gyönyörűek és korhűek. Viszont a történet bonyolultsága nem illik mozifilmhez (nem mintha ha bármelyik mai filmé illene), inkább egy tévéfilm szintű. A cselekmény nagy fordulatai könnyen kitalálhatóak, nem okoznak igazi meglepetést még "kikapcsolt aggyal" sem. Ennek ellenére a gyilkos kilétét illetően sikerült félrevezetnie a filmnek, így számomra működött a történet krimi része, izgalmas volt.


A főszereplőre, Eisenheim karakterére nem volt panaszom. Trükkös, csodálatra méltó, ahogyan egy bűvésznek lennie kell. A szerepet Edward Norton nem játszotta túl, jól állt neki ez a szerep. A főhős párja, Sophie már kevésbé kedvelhető karakter, átlagos papírmasé "megmenteni való nő". Amikor vásznon van általában szenved. Jessica Biel alakítása ehhez a figurához igazodik, nem mutat nagy játékot be. Kisebb csalódást okozott Uhl karaktere: nem az a tipikus nyomozó, unalmas alak, és esze sincs túl sok. Ha a mágus nem vezetné, nem sokra jutna. Paul Giamatti sem tudott meggyőző alakítást nyújtani ilyen szerepben.
Érdekes figura volt Leopold, aki Eisenheim méltó ellenfele szellemben is. Ezen túl hihetetlen makacssággal ragaszkodik a terveihez és pödri a bajszát. Rufus Sewell alakításával nem volt különösebb bajom, illett ebbe az erős karakterbe.


 Ahogyan már a történetnél is írtam a film technikai hátterével sem volt probléma. Történelem hű (hogy a történet nem az, más kérdés) remekül megidézi a századforduló Bécsét, kávéházakat és színházakat. Továbbá szépen megkomponált jeleneteket is láthattunk, főleg a színházas jeleneteknél. Egyedül az zavart, hogy sokszor indokolatlanul sötét lett a kép sarka. Ugye a flashbacknél vagy fowardnál használják, de itt - elvileg- a jelenben játszódó jeleneteknél is megjelent.
Röviden, A mágus kedves kis film egy vasárnap estére, hiába akart kicsit több lenni. 7/10-re pontozom, de csak az apróbb hibák miatt. Egyszer látni kell, de többször nem.

Follow Us @soratemplates