Beszéljünk a rasszizmusról - egy fantasyn keresztül
Chibi Zsó
február 13, 2017
0 Comments
A Pretty Deadly bejegyzésemmel egy új képregényes projektbe kezdtem, miszerint szeretnék minél több kortárs képregényt megismerni. A sort Marjorie M. Liu és Sana Takeda közös képregényével, a Monstresszel folytattam, ami nemrég érkezett meg hozzám. Mangát idéző stílus, rengeteg színes kép, steampunk beütés és macskák – első blikkre olyasmi dolognak tűnt, ami nekem való. A képregény elolvasása után is hasonlóan éreztem.
Tartalom:
"Egy alternatív, matriarchális, 1900-s évekbeli Ázsiában játszódó, gazdagon kidolgozott, steampunk hatású art-deco világban jászódó MONSTRESS története egy tinédzser lányról szól, aki küzd, hogy túlélje a háború okozta traumát; akit egy misztikus pszichikus kapcsolat fűz egy nagyhatalmú szörnyhöz; egy kapcsolat, amely mindkettejüket megváltoztaja és mind az emberi, mind pedig a másik világbeli erők célponjává teszi őket."
Forrás: Goodreads (saját fordítás)
Az "Awakening" (Ébredés) című első kötet a Monstress már korábban megjelent 6 fejezetét tartalmazza. Ezek a chapterek elég hosszúak és tartalmasak (pl. már az első oldalakon komoly összecsapások várnak az olvasóra), de mégis azt érzem, hogy Liuék inkább csak építkeznek, a komoly történések később jönnek. Viszont ez egyrészt kell is, főleg, hogy a történet előrehaladtával egyre inkább szükség lesz némi ismeretre Zamoráról és a Shield Wall mögötti birodalmakról. A szerzők nagyon kreatív módon építették fel a kötelező "ismerjük meg az épp aktuális kitalált világot" részt. Egyrészt a főszereplő, Maika Halfwolf flashbackjein vagy a Zamorát ténylegesen irányító boszorkánynővéreken keresztül ismerjük meg az emberek és az arcanicok közötti konfliktust. Másrészt a legtöbb fejezet végén található egy-egy lecke Tam Tam professzortól, aki kellőképpen kiképez minket az Ismert világ történelméből. Ez a fajta világépítés is mutatja, hogy egy átgondolt történettel van dolgunk, továbbá pedig Liuék igyekeznek közérthetően bemutatni az egyre szövevényesebbé és egyre sötétebb hangvételűvé váló cselekményt. Utóbbit (sötét tónus) is igyekeznek ellensúlyozni a szerzők: a macskák népe, főleg Ren mester (Maika kísérője) és Kippa (Maika Zamora börtönében menti meg a kis arcanic lányt, akit azóta nem tud lerázni). Hol humorforrásként szerepelnek, máskor pedig morális útmutatást adnak makrancos hősnőnknek.
 |
| Ren mester, mint comic relief |
Maika kalandjain és az Ismert világ bemutatásán túl még két dolog fogott meg. Az egyik főhősünk kapcsolata a benne élő szörnnyel. A tartalom leírásban szereplő pszichikus szó egész találó is az ő viszonyukra, de valahol többről van itt szó. A 6. fejezetig azt éreztem, hogy egy Dr Jekyll és Mr Hyde-féle helyzet áll fenn köztük: a Maikában élő szörny, mint a lány démoni oldala (bár meg kell jegyezni, hogy maga Maika sem egy szende damsel karaker, sőt inkább állati), aki olyan cselekedetekre készteti őt, amelyekre magától sosem lenne képes. Ennek fényében nagyon érdekes, hogy egy maszk is szerepet játszik a szörny elérésében: egy olyan tárgy, ami általában inkább valaminek az elrejtésére (főleg saját valónk) szolgál. A 6. fejezetben összeérő szálak (kis spoiler: az Ismert világ történelme és a Maika-szörny kapcsolat összefonódása) pedig behoz egy kis izgalmat a belső szörny-témába.
A másik dolog, amit mindenképpen érdemes megemlíteni a Monstressnél, az a matriarchális társadalom. A fontosabb szereplők nők (kivéve a Dust Courtos férfit és Resakot), a fontos pozíciókat is nők töltik be, és természetesen a cselekményt is ők irányítják. Szerintem borzasztóan érdekes, nagyon érdemes elmerengeni ezen. A Hollywood Reportnak adott interjúban Liu azt írja, egy olyan környezetben akarta kifejteni a feminizmus kérdéseit és problémáit, amely viszonylag idegen ettől az eszmétől/ideológiától: egy szinte csak nőkből álló társadalomban. Úgy gondolja, ha eltűnnének a férfiak, a rasszizmus, a háború, a szegénység, a vallási és egyéb társadalmi konfliktusok nem szűnnének meg - ahogy azt a képregény is mutatja, hisz egy faji alapú háborút és annak utóéletét meséli el, a maga brutális valójában. Liu ezzel azt akarta kifejezni, hogy habár sokan szeretik azt képzelni, hogy a nők jobban tudnák irányítani a világot és elhoznák a régóta áhított békét, ez szerinte nem igaz, mert azt, hogy ki tud jól uralkodni nem a nem dönti el. Mindannyian emberek vagyunk - nők és férfiak egyaránt -, így mindkét nem hozhat jó, de rossz döntéseket is.
És még mennyi minden van ebben a 200 oldalas színes-szagos könyvben! Milyen érzés "félvérnek" lenni, megbirkózni a háború traumájával, milyen érzés két kultúra ütközőpontján élni, és még lehetne folytatni a sort. Lényeg, aki teheti, szerezze be a Monstresst és merüljön el benne, nem egy szokványos történet. Nekem nagyon bejött a képregény és valószínűleg júniusban amint tudok, lecsapok a 2. kötetre is. Addig is, némi jószívűséggel (néhol kicsit tömény a történet) adok egy 10/10 pontot.
