A Molyon futottam bele a StarKid-féle Very Potter Musicalbe. Háttérinfóként annyit érdemes tudni a darabról, hogy elsőzör 2009-ben adták a csapat a Michigani Egyetemen, azóta pedig online is elérhető minden rajongó számára a mű.
Tartalom:
"Harry Potter a bácsikájánál és nénikéjénél töltött nyár után visszatér szeretett iskolájába, a Roxfortba, ahol új kihívásokkal kell szembenéznie. Megrendezésre kerül a Házak Bajnoksága, ahol Harry sárkányokkal néz szembe. De ezen felül még Voldemort is az iskola falai közt ólálkodik, s várja a megfelelő pillanatot, hogy lecsapjon esküdt ellenségére. "
Forrás: Saját kútfő
Kelletlenül is eszünkbe juthat, hogy még hány bőrt akarnak a Harry Potterről lehúzni? Tudjuk azért, hogy a profitért bármennyit, és így nem is feltétlen lesz minden alkotás jó minőségű. Ez alól A Very Potter Musical azonban kivétel. Egy teljesen ötletes, logikusan felépített és szórakoztató adaptációról (inkább már átemelésről) beszélhetünk.
Rengeteg pozitív dolgot lehet kiemelni a musicalből. Ami szerintem a legfontosabb, hogy figyel a rajongók igényeire is (ebből is látszik, hogy tényleg rajongók készítették). A jelmezeken figyelhető meg ez leginkább. Például, a diákok végig roxfortos viseletben vannak, nem pedig mugli ruhában. A megelevenített figurák pedig általában inkább emlékeztetnek a könyvbeli leírásukhoz, mint a filmbeli megvalósításra (pl. Dumbledore és Voldemort). Emellett különösebb effektek nélkül (a varázslás kivétel, ott használatba helyeztek füstgépet/fényeket) ötletesen oldották meg a varázslatot a színpad Varázslóvilágában. Például spoiler! Mógust és Voldemort játszó színész végig egymásnak háttal közlekednek, így imitálva az első könyvből jól ismert finálét, ahol kiderült, hogy Voldemort végig Móguson élősködött spoiler vége.
A könyvhűség még a szereplők karakterén is megmutatkozik, sőt itt-ott mintha fricskáznák is a szereplők hibáit. Például felnagyítva láthatjuk Harry hős-komplexusát, Ron érzéketlenségét és udvariatlanságát vagy hogy Hermione nem épp a legszebb lány széles e vidéken. Viszont furcsa fordulat, hogy a musical története mind a két könyvből, gyakorlatilag véletlenszerűen merít, miközben saját résszel is kiegészíti (pl. Malfoy és Pigfarts). Ezen túl a humor illeszkedik az angolszász (főleg amerikai) hagyományokhoz: helyzetkomikum, szójátékok, könyvvel kapcsolatos poénok és némi kikacsintás a popkultúrára. Viszont némelyik poén egy idő után elfárad, kissé fárasztó lesz.
A Very Potter Musical mindenképpen egy kellemes meglepetés a HP fandomban. Fülbemászó, nem sablonos dalok szólalnak meg, miközben nagyon kreatívan megalkotott jelmezek és díszletek közt köszönnek vissza Rowling regényéből a szereplők. Szórakoztató, még ha a poénok egy idő után fárasztóak, és viszonylag fordulatos is. Rajongóknak kötelező, annak pedig ajánlott, aki egy könnyed kikapcsolódásra vágyik: 9/10.
Rengeteg pozitív dolgot lehet kiemelni a musicalből. Ami szerintem a legfontosabb, hogy figyel a rajongók igényeire is (ebből is látszik, hogy tényleg rajongók készítették). A jelmezeken figyelhető meg ez leginkább. Például, a diákok végig roxfortos viseletben vannak, nem pedig mugli ruhában. A megelevenített figurák pedig általában inkább emlékeztetnek a könyvbeli leírásukhoz, mint a filmbeli megvalósításra (pl. Dumbledore és Voldemort). Emellett különösebb effektek nélkül (a varázslás kivétel, ott használatba helyeztek füstgépet/fényeket) ötletesen oldották meg a varázslatot a színpad Varázslóvilágában. Például spoiler! Mógust és Voldemort játszó színész végig egymásnak háttal közlekednek, így imitálva az első könyvből jól ismert finálét, ahol kiderült, hogy Voldemort végig Móguson élősködött spoiler vége.
A könyvhűség még a szereplők karakterén is megmutatkozik, sőt itt-ott mintha fricskáznák is a szereplők hibáit. Például felnagyítva láthatjuk Harry hős-komplexusát, Ron érzéketlenségét és udvariatlanságát vagy hogy Hermione nem épp a legszebb lány széles e vidéken. Viszont furcsa fordulat, hogy a musical története mind a két könyvből, gyakorlatilag véletlenszerűen merít, miközben saját résszel is kiegészíti (pl. Malfoy és Pigfarts). Ezen túl a humor illeszkedik az angolszász (főleg amerikai) hagyományokhoz: helyzetkomikum, szójátékok, könyvvel kapcsolatos poénok és némi kikacsintás a popkultúrára. Viszont némelyik poén egy idő után elfárad, kissé fárasztó lesz.
A Very Potter Musical mindenképpen egy kellemes meglepetés a HP fandomban. Fülbemászó, nem sablonos dalok szólalnak meg, miközben nagyon kreatívan megalkotott jelmezek és díszletek közt köszönnek vissza Rowling regényéből a szereplők. Szórakoztató, még ha a poénok egy idő után fárasztóak, és viszonylag fordulatos is. Rajongóknak kötelező, annak pedig ajánlott, aki egy könnyed kikapcsolódásra vágyik: 9/10.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése