Győzöl vagy meghalsz - erről szól a Trónok harca

"Győzöl vagy meghalsz." - hirdetik országszerte a plakátok ezzel a szlogennel a Trónok harcát. Íme itt van a HBO legújabb sorozata, amelyet szinte a kinti premierrel egy időben nézhetett meg a magyar közönség is. Most itt a június, már véget is ért az 1. évad. Lássuk, mit is kínált nekünk ez az új fantasy sorozat.

Tartalom:

"Westeros királyság északi határát hatalmas jeges fal választja el az örök tél birodalmától. Lord Eddard "Ned" Stark az északi birodalom, Deres (Winterfell) ura és az északi nemesek vezére, az ő ősei építették a Falat, amelyet az Éjszakai Őrség véd. Amikor Robert király tanácsadója és Ned mentora, Jon Arryn meghal, Robert Baratheon a barátját, Nedet kéri fel, hogy lépjen a helyébe. Eközben a régi uralkodóház, a Targaryenek utolsó leszármazottja, Viserys azt tervezi, hogy visszaszerzi a trónt. Szövetséget köt a nomád dothraki harcosokkal, és vezérüknek, Khal Drogónak adja a húga, Daenerys kezét. Baratheon király és a felesége, a Lannister-házbeli Cersei királyné Deresbe utazik. Velük tart a Lannister família több tagja: a királyné ikertestvére, Jaime, a másik testvére, a törpe Tyrion, illetve a királyné tizenkét éves fia, a trón örököse, Joffrey. Ned nem utasíthatja vissza öreg királya és barátja kérését, így a birodalom fővárosába készül. Mindeközben Havas Jon elhatározza, hogy északra utazik a Fekete Várba, hogy csatlakozzon az Éjszakai Őrséghez, ahová a kíváncsi Tyrion is elkíséri. De az ifjú Bran sötét titokra bukkan, ami nem várt következményekkel jár."

Forrás: Port.hu

A sorozat George R.R. Martin Jég és Tűz dala című könyvsorozatából készült. Úgy néz ki, hogy egy évad egy könyvet dolgoz fel, így - értelemszerűen - az 1. évadban a Trónok harca című kötet cselekményét ismerhetjük meg mozgóképen keresztül. Sajnos az eredeti regényeket nem ismerem, teljesen "szűzként" ültem neki a sorozatnak a nagy hype hatására. Így nincs összehasonlítási alapom Martin írásával, ezért csak a sorozatban látottakról írnék.

A tartalomból is kiderül, hogy egy több szálon futó történettel van dolgunk. Egy hatvan perces epizód során Westeros térképén utazgatva kísérhetjük figyelemmel a különböző történet szereplőit: a birodalom határát jelentő Faltól egészen a távoli nomád dothraki törzsig. Hiába foglalkozik a Trónok harca ennyi szereplővel, nem érezni azt, hogy kapkodnának vagy valakikre kevesebb idő jutna. Természetesen egy epizódon belül egyes karaktereket kicsit háttérbe kellett szorítani más valaki miatt, de az egész évadot nézve, a szereplők jellemét, háttértörténetét és céljaikat sikerült felvázolni. És azt itt ki kell jelenteni, hogy nagyjából erről is szólt az 1. évad: alapozásról. Konkrét események csak az évad vége fele történtek, addig csak előkészítették az írók a terepet, továbbá bevezették a nézőt Westeros színes és izgalmas világába. Így olvasva, ez unalmasnak hangozhat, pedig közel sincs így: a szereplők nagy része kedvelhető, vagy ha nem, a sorsuk mindenképpen izgalmas. Természetesen vannak erős karakterek (például Ned vagy Tyrion), kevésbé kedvelhetőek (például Joffrey vagy Sansa), és indokolatlanok (például Ros).

Az alapozás után ténylegesen beindul a trónok harca, az igazi küzdelem a Vastrónért. A hatalmi játszmák legelején is megdöbbentő csavarokkal és fordulatokkal lepnek meg minket, olyanokkal, amelyekre veterán tévénézőkként nem is számítottunk volna. Az írók gátlástalanul bánnak szereplőikkel, ott emelik fel vagy buktatják el őket, ahol leginkább nem számítanánk rá. Természetesen ezekre a csavarokra vannak finom utalások is, de első megnézésre nehéz felfedezni őket.

Hiába indul be lassan a Trónok harca, mégis képes volt több millió tévénéző tülkön ülve várni a következő heti részt. Az erős karakterek mellett ez a jelenség az epizódok végén galád módon ügyesen használt cliffhangereknek köszönhető, továbbá a díszletezésnek. El kell ismerni, hangulatos világot varázsolt képernyőre a HBO csapata. Szemgyönyörködtetőek Deres és a Fal havas tájai, Targaryenek palotája, a Khal népének tájai, a déli városok és a CGI farkasok is. Igaz, emellett elmaradnak a látványos csatározások az alacsony költségvetés végett (80 millió dollárból készült a mű, s akár milyen nehéz is elhinni, ennyi kevés egy becsületes fantasy elkészítésére), de az igazi, nagy tömegeket mozgató ütközetek helyett kemény és véres közelharcokat kapunk, melyek ugyanúgy sokkolóak és megdöbbentőek, mint az akciódús csaták. Bár azt le kell szögezni, hogy a sorozat inkább az intrikákra összpontosít, akár egy drámánál, a csatatér mellett fajsúlyosabbak a különböző csoportok egymás ellenirányuló tettváltássorozatai.



Az epizódok során nem nagyon látni emlékezetes, szépen megkomponált jeleneteket. A háttérzene is erősen hiányzik, elég ritkán csendül fel. A csavarokhoz hasonlóan ezeket is az évad végére tartogatták, leginkább a fináléra. Spoiler! Egyik ilyen jelenet például Ned kivégzése, vagy Robb Észak királyává való kikiáltása, s természetesen Daenerys évadvégi jelenete a három sárkány csöppséggel. Spoiler vége. Aláfestőzenék is ezeknél a fontos, hangsúlyos jeleneteknél hallható, bár nem igazán fülbemászóak - a látvány jobban leköti az embert. Viszont azt le kell szögezni, hogy a nyitóklip zenéje remekül megkomponált mű, a legnagyobb mértékben illik a sorozat történetéhez, hangulatához.


Összességében a Trónok harcáról: könnyű szívvel és rajongást félretéve kijelenthetem, hogy az egyik legerősebb fantasy sorozat, amihez valaha szerencsém volt. Most már teljesen megértem osztálytársam, Céé aggodalmát: hogyan lehet kibírni 10 hónapig a sorozat nélkül? Egyszerű válasz persze az, hogy a regényekkel, de ugye a látvány és a remek színészek (nem írtam, de jól játszanak) hiányozni fognak.
A Trónok harcára egy 9/10-es pontszámot adnék. Számomra egy hajszál választja el a tökéletestől: igazi ötletességét csak az évad végén mutatta be, aztán eleinte nehéz volt megfejteni, hogy ki kicsoda és kinek a mije, s továbbá akadtak indokolatlan jelenetek is, mint például a prostikkal való szex közben vagy mellett előadott monológok. Ha a 2. évadra kinövi a sorozat a hibáit, akkor simán megér egy 10/10-et, persze, ha tartja a színvonalat is emellett.