2011. június 5., vasárnap

# 1975 # adaptáció

Kakukktojás


Nem is tudom, hogy hol is hallottam utalást a filmre, de ha jól emlékszem, amiatt szerettem volna megnézni. Erre hamar alkalmam nyílt, hisz a M1 nem rég tűzte műsorára ezt az alkotást, igaz késői időpontban. Egy valamit el lehet mondani: érdemes volt fent maradni.

Tartalom:
"A Ken Kesey regényéből forgatott film egy elmegyógyintézetben játszódik, ahová McMurphy, a kisstílű bűnöző a börtön helyett záratja magát. Hamarosan rájön: a műintézmény lakói - akik ellentétben vele, nem tettetésből kerültek ide - semmivel sem bolondabbak nála, annál inkább bolond a világ, amely idejuttatta őket. A történet többi szereplőjének élete - kivétel nélkül remekbe szabott figurák és alakítások - mind egy-egy dráma, aminek már csak végkifejletével találkozunk. McMurphyről hamar lehull a kívülállás páncélja, és megpróbál segíteni társain, akiken látja: az orvostudomány köntösébe bújtatott érzéketlenség és álszent gyógyítás - valójában fegyelmezni, idomítani akarás - csak rontja állapotukat."
Forrás: Port.hu


Fantasztikus ez a film. Olyan alkotás, amely komoly mondanivalót rejt magában. Már eleve a cím is találó. "Száll a kakukk fészkére" - kicsit paradox, mivel a kakukk nem fészekrakó madár. Saját értelmezésem szerint a cím utalhat a főhősre, McHurphyre. Kakukk-ként lép be a szanatóriumba (fészekbe), ahol végül utoléri a többiek sorsa.
A történet színtere egy szanatórium (ahogy már írtam), amely akár a társadalom leképeződése is lehet. A betegekben különböző személyiségű embereket láthatunk, akikben az a közös, hogy mind fejet hajtanak az elnyomó hatalomnak (nővér). Ezt a rendszert McHurphy próbálja lerombolni először ellenállásával, majd (mondhatjuk így) forradalmárvezérként száll szembe a nővérekkel. Ebben a rendszerben érdekes szereplő Főnök, aki süketnéma, s mivel a hatalom nem tud vele mit kezdeni, így békén is hagyja (Spoiler! Érdekes is, hogy mint teljes méltóságában megmaradt emberként fojtja meg McMorphyt, aki  a film végén már csak egy vegetáló test Spoiler vége)
A cselekményről röviden annyit, hogy hatalmas akciók nem történnek, viszont minden fokozatosan halad a katarzis felé elérve a kívánt hatást. Egy percig sem lehetett unatkozni.


A különböző szereplők életre keltéséhez Forman remek színészeket hívott segítségül. McMurhpyt a méltán elismert Jack Nicholson játszotta, aki kellő lazasággal formálta meg karakterét, s így nem csak kiérdemelten elnyerte az Oscart, hanem megkedveltetett a nézőkkel egy antihőst. A lázadó figura mellé tökéletesen illik Louise Fletcher, mint az intézmény elnyomó nővére. A két szereplő közti ellentétet jól lehetett érzékelni.
A mellékszereplők közül Főnököt emelném ki. A színész (akinek sajnos nem találtam meg a nevét) remekül játszotta a süketnémát, majd a későbbi jelenetekben is helyt állt, mint főhősünk hű társa.



Összefoglalva: a Száll a kakukk fészkére egy remek, nem hiába dicsért és sokat emlegetett film. Mondanivalója a mai időkben sem vesztette el értékét, most is ugyanúgy vannak elnyomók, lázadók és áldozatok. Örülök, hogy volt lehetőségem televízióban megnézni. 10/10

2 megjegyzés:

Névtelen írta...

amúgy szerintem én beszéltem róla. : D ha máshol nem, blogon, mégpedig annak apropóján, h tavaly megtaláltam a könyvet mamáéknál, és a filmet is megnéztem. : ) Mira voltam. XD

Chibi Zsó írta...

Lehet, de rémlik valami a Supernaturalból is :D Lehet, mindkettő. A könyv is érdekes lehet.

Follow Us @soratemplates