2011. július 7., csütörtök

# adaptáció # Bereményi Géza

A kalmárlány és az egyetlen Jablonczyai, aki meg akarta fizetni az adósságát


Miközben az emelt magyar szóbelire készültünk, Csepi megtalálta a Régimódi történet sorozat verzióját az MTV videótárában. Annyira tetszett neki, hogy mindannyiunkkal meg akarta nézetni. Sajnos, szóbeli előtt nem jutott idő a sorozatra, így nyárra tolódott ez is.

Tartalom:
"Az 1800-as évek második felében egy debreceni család okos lánya férjhez megy egy vidéki földbirtokoshoz, Jablonczay Kálmánhoz. A házaspár a férj kastélyába költözik. Az eleinte boldognak induló házasságból három gyermek születik, de az új asszony, Rickl Mária hamarosan ellentétbe keveredik a vidéki dzsentri életmóddal, a férjével és az apósával. A józan gondolkodású kalmárlány újításokat akar bevezetni a birtokon, de az álmodozó, könnyelmű Jablonczayak ellenkeznek. A családi vita odáig fajul, hogy a fiatal férj elkártyázza a kastélyt és a birtokot. A házaspár Debrecenbe költözik, Rickl Mária apjának ottani házába. A Jablonczayak itt megtűrt családtagok, a család feletti uralmat Mari veszi át. Férjét vidékre száműzi kasznárnak, és maga neveli a három gyermekét. Közülük kedvence az ifjabb Jablonczay Kálmán. A könnyelmű Kálmánka elcsábít egy gazdag lányt, majd elherdálja felesége vagyonát. Kislányukat, Lenkét Rickl Mária veszi magához. A nagyanya merev eltökéltséggel neveli unokáját. Lenke azonban hamarosan önálló nővé válik, és egy boldogtalan házasság után a saját lábára áll. Az idős Rickl Mária végleg magára marad a debreceni házban."

Forrás: Port.hu


Azt kell mondanom, hogy ez az adaptáció rendjén van. Az eredeti regény elbeszélője dokumentarista módon meséli el a történetet, így nem nagyon találunk a műben párbeszédeket, és kifejezetten egyenletesen előrehaladó cselekményt se. A tévéfilm során ezen tulajdonságait elveszti a történet, viszont kapunk jól megkomponált párbeszédeket, epizódoktól és időben való ugrálásoktól mentes cselekményt. Hogy a néző érdeklődése meg is maradjon, a készítők okosan alkalmazták a cliffhangert minden epizód végén.
A történetre annyi panasz lehet csupán, hogy egyes mellékszálak előtérbe kerültek, de végül nem lett velük semmi (például a csempészett levelek Kossuthnak).


A szereplők többé-kevésbé hűek maradtak a regényben megismertekhez. Ami - úgymond - fájó pont a számomra, hogy Mária csak az utolsó részben mutatta meg lágyszívűségét, amely ugye hozzátartozna a regénybeli szereplő jelleméhez: így csak egy megkeseredett anyósnak tűnt. Ez azért is hiba, mivel Lenke helyett (aki az eredeti regény tényleges főszereplője), Rickl került előtérbe. Marinál még megjegyezném, hogy túl hamar öregedett: a 3. epizódban Gubás Gabi helyére betették az idős Marit. Azért volt ez furcsa, mert a történet szerint a 3. epizódban még csak 32 éves a szereplő, s nem 50. Rossz helyen iktatták be a színésznő váltást. Amúgy Egri Kata a lehető legjobban játszotta a figurát, sokszor megdöbbentett játéka.
Mellette Tompos Kátya is remekül játszik, sikerült megidéznie Jablonczyai Lenke művész alakját, és már-már beteges távolságtartását a férfiaktól. A szereplő még szerethetőbbé vált a könyvbeli alakhoz képest Kátya természetes bájától is.
Akinek leginkább tetszett a színészi játéka, az Bíró Krisztina. Nála tökéletesebb Gizellát találni se lehetett volna: szinte ugyanolyan undok, utálatos, mint a regénybeli; minden jelenetet feldobott a jelenléte.

A bejegyzés végén a technikai megoldásra térnék ki. Le kell szögezni, hogy ilyen korhű magyar kosztümös filmet a maiak közül még nem láttam. Az amerikai filmekhez hasonlítva nem giccsesek a ruhák, de ennek ellenére is korhűek. A helyszínek sem lógnak ki az összképből, megteremtik az adott kor hangulatát, egész realisztikus is, s továbbá árad belőle a magyarosság.
A sorozat zenéjét is érdemes kiemelni, egész hangulatos az is, megmarad a néző fejében. Igaz, a nyitórész alá vágott dal elég "kripta-hangulatú", de az epizódok aláfestő zenéivel nincs semmi baj: hol vidám cigány muzsika csendül fel, hol pedig kicsit magyar hangzásvilágot idéző komoly zene.
 Ami viszont borzalmas volt a technikai kivitelben, az az operatőri munka. A film minőségén látszik, hogy kevés pénzből forgatták, de ettől még jobban oda lehetett volna figyelni a felvételekre. Például a  kamerának nem szabadna olyan beállításnál mozognia, ahol elvileg áll a kamera. Aztán ha a kamerának mozgó alakot kellett követnie, azt elég sután csinálta. A legnagyobb hiba a kutyás jelenetnél volt: hol a kutya fejét, hol a farát láthattuk teljesen logikátlanul. Továbbá sokszor zoomolt a kamera, ami filmeknél elég ritka, és nagyon természet ellenes kameramozgás is. Összefoglalva az operatőri munka egy házi videóséhoz mérhető.
Az operatőri bakiktől eltekintve láthattunk néhány szépen felvett jelenetet is, például amikor Lenke és Kálmánka találkozik, a 6. rész zárójelenete vagy a társastáncok, és persze a sörházas mulatozások.

Az operatőri munkától eltekintve a Régimódi történet tévéfilm kellemes és szórakoztató adaptáció, még ha nem is követi teljesen a könyvet, s Szabó-szál ki is maradt belőle. Azt hiszem, hogy egy 7/10-es értékelést érdemel ez a mű, hisz egyszer mindenképpen érdemes megnézni.

Nincsenek megjegyzések:

Follow Us @soratemplates