"Kizökkent a világ, de nem ők születtek helyrehozni azt"
Chibi Zsó
március 26, 2011
0 Comments
Régi nagy terv volt már megnézni a Rosencrantz és Guildenstern halott című filmet, magyartanárom jóvoltából sikerült is ezt megvalósítani.
Tartalom:
"Két olyan emberről szól a történet, akik soha sem jönnek rá, miért ölik meg őket, s hogy ez mennyire mulatságos. Belekeveredtek egy történetbe, mely számukra éppolyan rejtélyes, mint a nézőnek. Két lóti-futi mellékszereplő, akik parancsra főszerepre kényszerülnek. Hamlet királyfi áruló barátai. Kockáznak, fülelnek, túllihegik a parancsokat. Ármány, szerelem, összeesküvés, bosszú és gyors halál, s ők semmit sem értenek az egészből... Tom Stoppard, a neves színműíró első filmjében saját darabját dolgozta át a filmvászonra. Shakespeare Hamletjének sajátos parafrázisában a darab két gyászos végű mellékfiguráját állítja a középpontba, miközben az eredeti dráma főalakjai csak a háttérben jelennek meg. A film 1990-ben elnyerte a velencei fesztivál nagydíját, az Arany Oroszlánt."
Forrás: Port.hu
Abszurd dráma a film alapja, amit a rendező, Tom Stopperd írt, így garantáltak a komikus jeleneteket és a groteszkséget. Érdekes lenne azt a témát boncolni, hogy Stopperd mit és hogyan változtatott meg, de inkább maradjunk a filmnél.
Stopperd érdekes dolgot csinál Shakespeare jól ismert regényével, a Hamlettel. A főszereplőket hátrautasítja és előtérbe helyezi az elhanyagolt szereplőket, azaz Rosencrantzot és Guildensternet, akik még becenevet is kapnak. Ebből már könnyen következtethetünk arra, hogy itt szó sem lesz komoly drámai jelenetekről; abszurditással van dolgunk, s annak pedig a humorosabb fajtájával. Rendezőnk tökéletes színészeket választott a "mellékszereplőkhöz": Gary Oldman és Tim Roth remek párost alkotnak együtt, sokban hozzátesznek a bohókás, értetlenkedő és céltalanul sétálgató figurákhoz.
A parádés párosunk mellett a filmnek hihetetlen, de van mondanivalója, csak gondolkodni kell hozzá, sajnos. Tanárnő felhívta rá a figyelmet, hogy a két figurában saját magunkra lehet ráismerni. Ez ekkor még nem volt világos, de később továbbgondolva a látottakat jöttem rá, hogy Stopperd Rosja és Guilje hasonlóak a Godot-ra várva Estragon és Vladmir pároshoz. Az egyik az ösztönember másik pedig a gondolkodó. A film ennél kicsit tovább megy: Rosencrantz és Guildenstern gondolkodó, filozofikus személyek, csak más-más úton járják be az igazságkeresés ösvényét.
Ahogy már mondtam, hogy a két figura céltalanul rohangál a díszletek között. Tudják, hogy feladatuk egy levél átadása az angol királynak, de hogy miért nekik kell ezt végrehajtani és mi lesz a végkimenetele, az előttük titok. Az eredeti dráma ismeretében mi, befogadók tudjuk, hogy mi is "mellékszereplőink" sorsa, de próbálkozásukat az igazság felderítésének érdekében elfelejteti velünk ezt a tudást, és a film végén sokk-ként ér minket a kivégzés.
Abszurd dráma a film alapja, amit a rendező, Tom Stopperd írt, így garantáltak a komikus jeleneteket és a groteszkséget. Érdekes lenne azt a témát boncolni, hogy Stopperd mit és hogyan változtatott meg, de inkább maradjunk a filmnél.
Stopperd érdekes dolgot csinál Shakespeare jól ismert regényével, a Hamlettel. A főszereplőket hátrautasítja és előtérbe helyezi az elhanyagolt szereplőket, azaz Rosencrantzot és Guildensternet, akik még becenevet is kapnak. Ebből már könnyen következtethetünk arra, hogy itt szó sem lesz komoly drámai jelenetekről; abszurditással van dolgunk, s annak pedig a humorosabb fajtájával. Rendezőnk tökéletes színészeket választott a "mellékszereplőkhöz": Gary Oldman és Tim Roth remek párost alkotnak együtt, sokban hozzátesznek a bohókás, értetlenkedő és céltalanul sétálgató figurákhoz.
A parádés párosunk mellett a filmnek hihetetlen, de van mondanivalója, csak gondolkodni kell hozzá, sajnos. Tanárnő felhívta rá a figyelmet, hogy a két figurában saját magunkra lehet ráismerni. Ez ekkor még nem volt világos, de később továbbgondolva a látottakat jöttem rá, hogy Stopperd Rosja és Guilje hasonlóak a Godot-ra várva Estragon és Vladmir pároshoz. Az egyik az ösztönember másik pedig a gondolkodó. A film ennél kicsit tovább megy: Rosencrantz és Guildenstern gondolkodó, filozofikus személyek, csak más-más úton járják be az igazságkeresés ösvényét.
Ahogy már mondtam, hogy a két figura céltalanul rohangál a díszletek között. Tudják, hogy feladatuk egy levél átadása az angol királynak, de hogy miért nekik kell ezt végrehajtani és mi lesz a végkimenetele, az előttük titok. Az eredeti dráma ismeretében mi, befogadók tudjuk, hogy mi is "mellékszereplőink" sorsa, de próbálkozásukat az igazság felderítésének érdekében elfelejteti velünk ezt a tudást, és a film végén sokk-ként ér minket a kivégzés.
Stopperd fantasztikusan adaptálja drámáját és ülteti át a film nyelvére. Olyan megoldásokat valósít meg itt, amelyeket egy színházi előadás során szinte lehetetlen megvalósítani (például gyors helyszínváltások). Ros és Guil mellett megjelennek a Hamlet jól ismert főbb szereplői is, megjelenik a történet a történetben effektus is a híres színházi jelenet segítségével Shakespeare drámájából.
Jelenlegi tudásommal többet nem tudok hozzáfűzni Rosencrantz és Guildenstern halott című filmhez. A legjobbak közé tartozik, sikerült meggyőznie erről a tanárnőnek. 10/10-es filmélmény Ros és Guil halála.
