Már három éve barangolhatunk Westeros világában a HBO jóvoltából, körülbelül 3 millióan (legalábbis az amerikai nézettségre támaszkodva, ezt mondhatjuk). Rövid idő alatt a HBO fantasy sorozata belopta magát a nézők szívébe. A titka? Rengeteg mindent említhetnénk, mint lehetséges választ. Ha az idei évad mélyére nézünk, megismerhetjük azokat a tényezőket, amik fenntartják a nézők figyelmét.
Tartalom:
" A harmadik évad nyitó epizódjában Havas Jon találkozik Mance Rayderrel, a Falon túli királlyal, míg az Éjszakai Őrség expedíciójának túlélői dél felé menekülnek, reménykedve, hogy elérik a biztonságot jelentő Falat. Eközben Királyvárban Lannisterék a Stannis Baratheon fölötti győzelmet ünneplik. Tyrion a jutalmát kéri, miközben Cersei ünnepi lakomát szervez a királyi család számára, és felajánlja Sansának, hogy segít neki. A Keskeny-tengeren Dany vitorlát bont nyugat felé. A Folyóvidéken Arya találkozik egy csapatnyi törvényen kívülivel."
Forrás: Port
Ahogy említettem a tavalyi posztban, hogy nagy felelőtlenség lenne a harmadik kötetet, a Kardok Viharát tíz epizódba belesűríteni. Szerencsére a forgatókönyvírók két részre szedték a vaskos kötetet, viszont így is akadtak eltérések bőven a könyvhöz képest. Bár személyes véleményem, hogy amíg kerek történetként képes működni a filmverzió, addig nincs semmi baj a változtatásokkal. És a történet láthatólag folyt valamerre, az eseményeknek mind volt célja később. Viszont egyre több a történetszál és nézőpont, így először lehetett igazán azt érzeni a sorozatnál, hogy iszonyúan széttagolt, és ez hullámzó minőséghez vezetett. Bár a probléma érthető: nem minden néző kedvelheti az összes szereplőt vagy tarthatja érdekesnek az éppen aktuális kalandjait. Továbbá ez a probléma még azzal is meg van fejelve, hogy egy epizód csak 60 perces, és ennyi játékidőbe nem fér bele tisztességesen mindenki. Néha kísérleteztek a forgatókönyvírók azzal, hogy egy közös témára húzták fel az aktuális epizódot, de még ilyenkor sem sikerült teljesen izgalmassá tenni egyes részeket. El kell ismerni, most bőven akadtak gyengébb epizódok. Maga az évadzáró se volt De a kitartó tévénézők kaphattak bőven emlékezetes jeleneteket is, mint például a legnagyobb port kavaró 9. rész zárását.
Még ha a történetvezetés gyengült is egy kicsit, a kivitelezésre továbbra sem volt panasz. A könyvet olvasók talán sérelmezhetik Daario nevű szereplő castingját. Ezen kívül nem sok hibát lehet felróni. A CGI-hez egyre többször nyúlnak a készítők, így többször láthatunk sárkányokat és rémfarkasokat is. Számomra a jelmezek és a tájak még mindig lenyűgözőek. A színészek játékára többségében nincs panasz, még ha néhány név (mint például Peter Dinklage és Lena Headey) kissé a háttérbe szorultak is. Akinek köszönhetünk emlékezetes jelenetet, az Nikolaj Coster-Waldau (Jaime), de a mostani évadból még mindenképpen kiemelendő Iwan Rheon, mint Theon titokzatos kínzója. Waldau-n keresztül jobban megismerhettük a Királyölőt, még inkább kiütközött, hogy Westeros világában nem mindenki fekete-fehér. Rheon pedig nagyszerűen alakítja a szadista állatot, hihetetlen nézni.
Összefoglalva, a Trónok harca 3. évada nem érte el az 1. évad színvonalát, de a másodikhoz mindenképpen méltó folytatás lett. Bőven voltak izgalmas momentumok, de sajnos unalmasabb vonalak is akadtak: így lesz 8/10-es a mostani évad. Azért úgy hiszem, még érdemes várni a tavaszt, mert közeleg a tél.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése