Antigané

Mindenféle különösebb statisztika vagy cikk alátámasztása nélkül ki lehet jelenteni, hogy a szuperhősök uralják a mozit. Bosszúállók, Hangya, Fantasztikus 4 - csakhogy néhányat említsek a most bemutatott vagy bemutatásra váró filmek közül a témában. Matthew Vaughn sem mozog ismeretlenül a szuperhősök világában (X-men, Kick-ass), de legutóbbi filmje, a Kingsman mégis az akciófilmek klasszikus figuráihoz, a titkos ügynökökhöz nyúl vissza.
Utólag köszönöm Antalnak, hogy elvitt erre a filmre. 

Forrás: Port

A Kingsmanről azt tudom mondani, hogy olyan, mint a közönség viszonya a filmhez (legalábbis a filmes fórumokat olvasva): vegyes. Egy kisebb élménybeszámoló talán érthetőbbé teszi a kijelentést. Az első órát a következőképpen tudnám jellemezni. Amint elkezdődött a film, azonnal magába szippantott. Ízlésesen adagolt látványos akciójelenetek szinte már az első perctől, elegendő mitologizálás (ezalatt arra gondolok, hogy egy teljesen érthető és hihető titkos ügynökséget mutattak be, s Töki karakterét is jól megismertük), fordulatok sorozata, remek színészek (a gyerekszínészek is), meghatározó stílusa van (angol gentlemenek!!!) és mindez rengeteg őrültséggel nyakon öntve. Egyszóval azt éreztem, hogy fantasztikus filmre ültem be. Aztán jött a templomos jelenet. Spoilerek nélkül annyi elmondható róla, hogy maga a jelenet nagyon is meglepő fordulat volt, de ezután valahogy a Kingsman már nem tudott úgy működni, mint az első órában. A kezdeti hangulat és stílus megmaradt, azonban az őrület túlságosan is eluralkodott az egészen. Jöttek az egyre meghökkentő baromságok és sajnos már rossz értelemben, a fináléban az egész pedig átment ízléstelenségbe is. 

Ennek fényében nagyon nehéz is eldönteni, hogy jó vagy rossz filmnek nevezhető-e a Kingsman. Ahogyan írtam, az alapanyag nagyon is rendben van, hisz minden megvan, ami egy élvezhető mozihoz kell: kreatív ötletek, stílus, fordulatok, jó színészek (Colin Firth mindenképpen viszi a hátán a filmet, de Samuel L. Jackson is "kész", mint főgonosz), és leginkább különlegesség. Bátor vállalkozás egy, mondjuk kevésbé népszerű téma (titkos ügynökök) feldolgozása, és ezzel teljesen szembemenni a mainstreammel. Ha az őrültséget és az abszurdomot jobban elosztották volna a film második felében is, mindenképpen kiemelkedő alkotás lenne a Kingsman. A végeredményt látva viszont azt lehet mondani, hogy egyszer meg kell próbálni ezt a filmet, hogy az ember eldönthesse, jó vagy sem. Van, aki jobban vevő az abszurdomra, és akad olyan, aki képtelen elviselni: így kapjon egy 7/10-es számot Matthew Vaughn műve. Egyszer meg kell nézni. 

Nem is tudom mikor olvastam róla először a Filmbuzin, aztán hallottam, hogy itthon is bemutatják… Hát menni kellett. Mentünk is Cleóval a West Endbe, kihasználva a Vodafone keddet.

Tartalom:

"A tini Dave rajong a képregényekért. A szuperhősökről olvasva elfelejti, milyen jelentéktelen az életben, azt, hogy nincs érzéke semmihez, a lányok meg átnéznek rajta. A srác gondol egy merészet, és elhatározza, hogy a példaképeit követve felcsap szuperhősnek. Testhezálló jelmezt rendel a netről, nevet ad magának, és elindul, hogy megtisztítsa városát a bűntől. Elszántságának csak a szuperképességek hiánya szab gátat. A felbukkanásának mégis híre megy. Ezzel felkelti az igazi "hős" apuka és a tizenegy éves, karatézó lánya érdeklődését. Jól jön a segítségük a helyi maffiafőnök elleni küzdelemben."

 Forrás: Port.hu

Először is, az előző bejegyzésem kedvéért megjegyzem, hogy erőltetett ez a szójáték. A netezők által kreált cím, az Oda/Basz sokkal jobb lett volna. Mert ez a film tényleg odabasz. Miért is?
Ami engem a legelejétől megragadott, a műfajparódia jellege. Mindenki ismeri az amerikai szuperhős filmeket: szuper erős fickó, aki megmenti a nagyváros lakóit a szuper gonoszoktól. És a szuperhősök sosem szereznek egyetlen karcolást sem! Na, ezek az alapok a Kick/Ass-ban teljesen megdőlnek. Önjelölt szuperhősünk, Dave  nem idegen bolygóról jött, nem marta meg egy radioaktív pók, nem is mutáns és még szuper felszerelése sincs. Marad a kemény edzés, a búvárruha és a két bot. Természetesen ilyen eszközökkel nem is ér sokat a bűnözők kései és pofonjai ellen. Véraláfutásokból és szúrt sebekből bőven ki jut a számára, de ennek ellenére is lelkesen küzd tovább a rossz fiúk ellen.

És van egy másik szál: Apa és Lánya, akik bizony szuperhősök. Nem, szuper erejük nincs, de Batmanéhez hasonló fegyver arzenállal viszont rendelkeznek (látszik is Big Daddyn, ki is a példakép). És miért ez az önkéntes hősködés? Hogy megállítsák a város drogdílerét. Bűnöző életeket nem kímélve robbant, gyújtogat és szúr a páros, Big Daddy és Hit Girl.
Természetesen a két történetszál össze is ér egy véletlen találkozás során.

Nos, ilyen ez a film, keverednek benne a műfajok, de az alapok (szuperhős film) ledőlnek. Igazi posztmodern alkotással van dolgunk.

A történettel nem volt semmi gond, szépen vezették a két szálat; a szereplők is rendben voltak, szerethetőek; humorból, akcióból és drámából egyaránt kaptunk; utalgatásokat a mai életünkre (pl. Myspace, Lost), na meg néha igazságokat is. Egyik, ami leginkább megmaradt, mikor Dave a benzinkút előtt verekedett, hogy megmentsen egy embert. A többiek persze csak nézték az egészet, meg filmezték. Kick/Ass rájuk kiáltott: Milyenek maguk? Csak nézik, ahogy öt ember szétver egyet? – Manapság tényleg ilyenek az emberek: ha valaki bajban van csak szépen néznek és nem tesznek semmit.

Sok szép dolgot leírtam a filmről, de voltak benne csúnya dolgok is. Elsősorban a sok erőszakos jelenet. Én úgy érzem, a kevesebb jobb lett volna. Másik: Történetvezetésbe annyi hiba csúszott, hogy a film második fele nagyon is Hit Girlre hegyeződik ki, pedig a cím Kick/Ass. És ha már Hit Girl… Alig siratta meg az apját, ami engem azért megdöbbentett, akármilyen kemény kis csaj. Harmadjára (és legfontosabb): A pozitív hősök lelkiismeret furdalás nélkül kaszabolták a bűnözőket. Jó, Hitéknél nem vártam el, hogy nagyon sajnálják áldozataikat, de Dave-nél nagyon is, hisz ő a kezdő egész végig. Nem, hidegvérrel belelőtte a tár a drogdíler embereibe.

Hm… Mást nem tudok hozzáfűzni. A negatívumok ellenére remek film, szerintem az idei év egyik legjobbja, bár nem tudom, Oscarra érdemes-e, de valamiért úgy érzem, fog kapni jelölést. Pontszám 8/10. Aki jól tűri a véres jeleneteket, szereti a kicsit beteg alkotásokat, nyugodtan üljön be a filmre, nem fogja megbánni.

Hm és jön majd a folytatás is.  (2011 vagy 2012-re) Engem megvettek.