Az oroszlán krónikája

C.S.Lewis Narnia krónikái regénysorozata régóta tervbe volt véve (Talán az első film bemutatója óta? De rég is volt), s végül, többé-kevésbé egy év alatt sikerült angol nyelven elolvasnom egyéb tanulmányaim mellett.

Tartalom:

"A Narnia Krónikája a Jó és Rossz örök háborúját meséli el. Olykor a csatamezőn, nyílt küzdelemben csap össze a fény az árnnyal, máskor a szív rejtett zugaiban. Ám legyenek az ütközetek akár a lélekben, akár a harcmezőn: minden összecsapás meghatározó erejű. Olyan utakon kalandozhatunk, amelyek a világ végére vezetnek, fantasztikus lényekkel köthetünk ismeretséget, megtudjuk, mi az árulás, mi a hőstett, mit jelent megnyerni vagy épp elveszíteni egy barátot. Kalandos utazás ez a fantázia birodalmában, ugyanakkor a legmélyebb valóságban."

Forrás: Moly.hu

Forrás: Achen089

Voltak jobb és gyengébb kötetek, ez kétségtelen. Bájos kis kalandos mese a Narnia krónikái beszélő állatokkal, meselényekkel és mitológiai lényekkel, és gyerekekkel: ilyennek is kell lennie egy jó gyerekkönyvnek a 20. században.

Számtalan bájos vagy épp mókás lénnyel találkozhattunk Narnia felfedezése során. Ott van például a 4-5. kötet hős egere, Reepicheep, aztán Puddlegum, aki tekervényes észjárásával nyűgözött le a 6. kötetben, s dalolászott ugyan ebben a kötetben a Glimfeather névre hallgató bagoly, továbbá mindig jelen volt a Trufflehunter (borz) és Trumpkin (törp) szórakoztató duó is a 4. kötet során.

A kedvelhető szereplők közé tartoznak a Pevensie gyerekek, Peter, Susan, Edmund és Lucy. Rajtuk kívül még elég barátságos figura Caspian király, és fia Rilian, esetleg az utolsó király Trilian, viszont az utolsó két kötet gyerekei, Eustace és Jill kissé ellenszenvesek, ridegek egymással. Igaz, Eustace az 5. kötetben megjavul, de a 6.-ban és a 7.-ben továbbra is antipatikus (unszimpatikus). Jill pedig kissé unalmas figura, néha buta is.

A történettel nincsenek nagy bajok. Némely kötetben vannak lassabban haladó részek, unalmasabb fejezetek, és olyan kötetek is, melyeket hamar ki lehet olvasni, hisz olyan eseménydús. Személyes kedvencem A varázsló unokaöccse, Az oroszlán, a boszorkány és a ruhásszekrény, a Caspian herceg, a Hajnalvándor útja és A végső ütközet.

A felületes olvasó számára a Narnia krónikái egyszerű, könnyen kitalálható, de szórakoztató mesék gyerekek számára. Viszont ha a regény mélyére nézünk, számtalan bibliai elem felfedezhető, amelyeket Lewis logikusan és tisztán kapcsol egymáshoz. Már az 1. kötetnél jelen van ez: a főszereplő gyerekek ott vannak Narnia születésénél, melyet Aslan kelt életre. Az oroszlán, mint isteni személy teremti meg a világot, ad életet és tudást lakói számára, s persze engedi, hogy a gonosz is jelen legyen az eseményeknél. A 2. kötet egyfajta megszabadítás és feltámadás történet, az utolsó kötet pedig Narnia pusztulását, a világ végét festi le előttünk. A témáról több érdekes dolgot olvashatsz itt.

A Biblia világán túl megjelenik a könyvben a felnőtté válás kérdése is, s ebben a korban a gyermeki én megőrzésének lehetősége. Érdekes dolog, hogy Spoiler! a 7. kötetben minden ember visszatér Narniába, kivéve Susant, akit "mindig a nejlon harisnya érdekelt és túl hamar fel akart nőni". spoiler vége. Ez a "probléma" Neil Gaimant is megihlette, a következő elgondolkodtató novellát írta: Susan problémája.

Utolsó bekezdésben C.S.Lewis stílusát dicsérném. Lehetőségem volt az egész könyvsorozatot angolul végig olvasni, s gyönyörködni abban, hogy az író milyen játékosan alkalmazza az angol nyelvet. Számtalanszor alkalmazza a hangulatfestő és- hangutánzó szavakat leírásaiban, melyek angolul nagyon jól hangzanak, meg is idézik a megidézendő tárgyakat, elemeket, és remek hangzást, ritmust ad a szövegnek. Továbbá hangutánzó szavakat beépíti egyes állatok beszédébe, így színesebbé téve jellemüket. Lewis fogalmazásában egyedül a számomra fölösleges felhívások zavartak a cselekmény egyes mozdulataira. Ilyenkor úgy éreztem, hogy az író butának néz. Tudom, hogy a Narnia első sorban gyerekeknek íródott, ez a magyarázat a "túlmagyarázásokra" ~~na de akkor is!~~

Angliában nem hiába töretlen Lewis fantasy könyvsorozatának a népszerűsége. Néha ellaposodik, néha túlmagyaráz, de azért szeretni való történet, komoly, mögöttes tartalommal. Egy gyermek számára pedig mindenképpen egy igazi, kalandos és magával ragadó olvasmány. Ha unokahúgom és majd későbbi gyermekeim oda jutnak, hogy olvassanak, biztosan a kezükbe adom a Narnia krónikáit. Felnőtt fejjel 7/10 a könyvfolyam, de gyerek fejjel biztosan 10/10.