Antigané: paródia

2014. július 31., csütörtök

Crivens!

Chibi Zsó július 31, 2014 0 Comments

Terry Pratchett a fantasy rajongók körében nagy ismeretségnek örvend. Közismert remek humoráért, szójátékairól és remekül felépített világáról és szórakoztató történeteiért. Végre nekem is lehetőségem nyílt megismerkedni Terry Pratchett Korongvilágával és nem is akárkiken keresztül, hanem a Wee Free Meneken keresztül.

Tartalom:

"Nagy bajok történnek Achingék farmján: szörny a folyóban, egy fej nélküli lovas a főúton és rémálmok szállnak alá a hegyekből. És még Tiffany Aching kisöccsét elrabolja Tündér királynő (bár Tiffany nem feltétlen gondol erre nagy gondként). Tiffanynak vissza kell szereznie öccsét! Ebben segítségére van egy fegyver (a serpenyő), nagyanyja varázskönyve (igazából a Birkák betegségei), és még (Aszt velünk mi van, te barom?)... igen, vele van még a Wee Free Men, Nac Mac Feegle, a harcos, tolvaj, apró kék bőrű pictiszek, akiket száműzték Tündérországból részegségért és rendzavarásért."

Forrás: Moly (fordítás)

A regény ifjúsági, így a felnőtté válás útján meginduló lány a főszereplőnk, Tiffany. Azonban más gyermekhősökkel ellentétben, Tiffanynak hamar megvan a magához való esze. Igaz, támogatói neki is vannak (Nac Mac Feegle meg a varangy), de nem támaszkodik rájuk teljesen, hanem igenis megy a saját feje után és általában jól is jön ki a dolgokból. Leginkább ez tetszett ebben a YA regényben, szerintem ebben különbözik a legtöbbtől (nyilvánvaló példaként a Harry Pottert hoznám fel).

Mivel YA a műfaj, így a történet nem túl bonyolult, viszont a szereplők és maga a világ, meg Aching nagyi körüli mítosz igazán kidolgozott. Előjönnek felnőttebb témák is (elítélés, ártatlanok meghurcoltatása), plusz sziporkázó, kissé angolos humora van. Továbbá egy cseperedő gyermek számára komoly tanulságokat is tartalmaz, és szerencsére Pratchett nem szájbarágja. Ezek szintén értékelendő. Látszik, hogy az író gondolkodó félként kezeli a gyerekolvasókat.

Végszóként pedig, crivens! Rég szippantott így magába egy világ: 10/10-es könyv-e.

2014. június 1., vasárnap

Elveszett próféciák

Chibi Zsó június 01, 2014 0 Comments

Régi nagy hiányosságom Neil Gaiman és Terry Prattchet közös regénye, a Good Omens, magyarul az Elveszett próféciák. E-book formájában volt lehetőségem végre megismerni a már híres regényt.

Tartalom:

"Isten hét nap alatt teremtette a világot.

Az Ördög hét nap alatt elpusztíthatja azt… már ha sikerül neki.

Ismerkedjünk meg Adammel, az Antikrisztussal, akit elcseréltek: az Apokalipszis Négy Motorosával, akik bőszen igyekeznek beteljesíteni az Armageddont, egy démonnal és egy angyallal, akik szívesen megakadályoznák ezt; és Anatéma Apparáttal, bizonyíthatóan boszorkánnyal, akinek kezében ott a kulcs, de még nem tudja ezt, ráadásul üldözőbe vette az újjáalakult Inkvizíció…

Ez lenne tehát az Útikalauz az Armageddonhoz Terry Pratchett, a méltán híres Korongvilág-regények írója, és Neil Gaiman, a több fantasy díjat nyert Sandman képregény-sorozat, és megannyi dark fantasy történet megalkotója tollából."

Forrás: Moly

De teljesen szórakoztató, elszállt és szerethető könyv. Olyan, mintha a Monti Python filmet néztem (izé olvastam) volna az Apokalipszis témakörében. A démonok és az angyalok egyaránt szerencsétlenek, sorra követik el a maguk hibáit a nagy, közös harc felé vezető úton. Eközben pedig a boszorkányvadászok is bekapcsolódnak, s nem utolsó sorban maga az Antikrisztus is.
A stílusa igényes, bár szlengben elég brit, ami újdonságot jelentett (inkább az amerikai szlenget ismerem). Ami viszont zavaró volt, hogy a folyamatos lábjegyzetelés és kiegészítés megtörte a szöveg folytonosságát (sokszor még a mondat közepén is).

A hasonló témájú könyvek ismerete miatt a legtöbb ötlet inkább megmosolyogtató volt, mint fantasztikus. Edzett olvasónak már nem meglepetés, hogy az Apokalipszis lovasai motorosokká lettek vagy az ördög autót vezet. Viszont voltak kedves dolgok is, mint például Aziraphale könyvek iránti szeretete.
Viszont a történetvezetés zavart. Nem azért, mert több szálon fut, hanem azért, mert elég hamar váltották egymást, s némelyik szál fölösleges is volt, legalábbis annak éreztem.

A hibáin kívül jó könyv az Elveszett próféciák, s kell egy saját, papíralapú példány is. Első olvasásra 8/10 a könyv, de szerintem lesz még vele találkozásom.