"Gonosz, de remek" - így jellemezték a Fargo remake-jét a Sorozatjunkie-n, ahol először találkoztam magával az alkotással. A sorozat a Coen testvérek híres 1996-os Fargójának sorozatos átirata, bár a merítés megfelelőbb szó lenne. Az eredeti mű atmoszféráját és néhány elemet leszámítva (terhes seriffnő, pénz a bőröndben) a Fargo sorozat egyedül is megáll a lábán és a korábbi változat ismerete sem szükséges az események megértéséhez és a történet élvezéséhez.
Tartalom:
"Egy átutazó, Lorne Malvo (Billy Bob Thornton) érkezik a minnesotai kisvárosba, amit erőszakkal fel is forgat. Malvo ténykedésébe egy helyi biztosító, Lester Nygaard (Martin Freeman) is belekeveredik. "
A "gonosz, de remek" teljesen helytálló megállapítás a Fargóval kapcsolatban. Az egész évadra jellemző egyfajta alattomosság: a történet lassan építkezik, a nézők egyszerre mindig csak kevés információt kapnak. Aztán váratlanul, a semmiből jönnek a csavarok és a néző csak tátog, már a legelső pilot epizódnál, ezzel berántva egy nem mindennapi bűnügyi történetbe. A lendület igaz egyre inkább csökken az első rész után, de bőven akadnak meglepő pillanatok a sorozat során. Továbbá a felépítésen látszik, hogy a készítők konkrétan tudják, hogy honnan hová szeretnének eljutni, így egy teljesen kerek és lezárt történetet kapunk a legvégén, ahol mindenki elnyeri méltó jutalmát (bár meg kell jegyezni, ez azért történt így, mert a Fargo, a True Detective-hez hasonlóan egyfajta antológia történet, azaz minden évad más szereplők köré épül).
A kissé hullámzó lendületű cselekmény mellett a Fargo erőssége a hangulatteremtés is. A zene és a kép teljes összhangban van, megpecsételi az egész alkotás hangulatát. Egy minnesotai kisvárosban járunk, ahol hideg tél uralkodik a tájon, s az életunt kisemberek vastag kabátokba és kötött sapkákba kényszerülnek. A nyugalmat megzavaró események azonban félelembe taszítják a helyiek életét, melyből csak nehézkesen tudnak kikeveredni.
A kissé hullámzó lendületű cselekmény mellett a Fargo erőssége a hangulatteremtés is. A zene és a kép teljes összhangban van, megpecsételi az egész alkotás hangulatát. Egy minnesotai kisvárosban járunk, ahol hideg tél uralkodik a tájon, s az életunt kisemberek vastag kabátokba és kötött sapkákba kényszerülnek. A nyugalmat megzavaró események azonban félelembe taszítják a helyiek életét, melyből csak nehézkesen tudnak kikeveredni.
Ha már szóba kerültek a kisemberek, akkor érdemes megemlíteni, hogy ez a sorozat másik mozgatórugója a lassú, de meglepő történetvezetés mellett. Főhőseink kisvárosi kisemberek hétköznapi problémákkal, akik mégis kiemelkednek környezetükből, amint megérkezik a városba Malvo. Maga Malvo figurája végig titokzatos marad, továbbá egyfajta félelmet is kelt megjelenésével. Egy ilyen kisugárzású alakot pedig Billy Bob Thornton kifogástalanul alakítja. A mimika, a mozdulatok, a hanghordozás: egyszerűen minden a helyén van! Mellette tökéletesen működik Martin Freeman, mint a tyutyi-mutyi szerencsétlen ember, Lester. A karakter a tíz epizód alatt komoly jellemfejlődésen megy keresztül, amit Freeman a legnagyobb színészi precizitással érzékeltet. Kettejük mellett még érdemes megemlíteni a viszonylag ismeretlen Allison Tolmannt a nyomozó szerepében. Az első ránézésre butácska és hebehurgya rendőrnőből kiemelkedik az intelligens, makacs és kitartó hősünk, aki a végsőkig küzd az igazságért.
Összegezve, a Fargo a 2014-es év egyik legminőségibb sorozata, a hibái (pl. ingadozó feszültségű történetvezetés) ellenére is. Erős, beszippantó hangulat, egy többé-kevésbé jól felépített történet, kisemberek esete nagy színészekkel eljátszva: 9/10.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése