2014. július 7., hétfő

# 2012 # amerikai

Csillagainkban a hiba


Az elmúlt év nagy dobása a bestseller listákon John Green Csillagainkban a hibája. Az olyan hatalmas hype-októl, mint amit ez a könyv is övezi valahol azért tart a tudatos olvasó. A kíváncsiság azonban általában nagyobb, így végül elolvastam a könyvet.

Tartalom:
"A rákellenes csodagyógyszer összezsugorítja a tumort, és biztosít még néhány évet Hazelnek, ám ő így is folyamatosan a végső stádiumban van, és a diagnózisában már megírták az élete utolsó fejezetét. De amikor a támaszcsoportban megjelenő, isteni Augustus Waters képében bekövetkezik a nem várt fordulat, Hazel történetét is át kell írni…

„A csillagainkban a hiba” – John Green eddigi legambiciózusabb és legfájdalmasabb, mélyenszántó, vakmerő, pimasz és kíméletlen műve, lélegzetelállító felfedezőút az élet és a szerelem kacagtató, vérpezsdítő és tragikus birodalmában."

Forrás: Moly

Volt egy kis kellemes csalódás érzésem, viszont nem értem a könyv körülötti felhajtást. Ha reálisan nézzük, John Green könyve csupán egy ifjúsági romantikus regény, miközben szépirodalomként próbálják beállítani - ezt tudnám felhozni, mint legnagyobb hibáját. Sajnos sok újat nem nyújt, már ami a gondolati részét illeti, még ha komoly, mindenkit foglalkoztató kérdéseket is hoz fel (leginkább az elmúlás és a veszteség elfogadása jelenik meg). Természetesen voltak érdekes felvetések (pl. a közösségi oldalon való gyászolás személytelensége) és mondatok, melyek szolgálhatnak megnyugvásként a gyász során (pl. Az univerzum azt akarja, hogy tudomást vegyünk róla), de mondanivalóban ezeken túl nem szolgált olyan gondolatokkal, melyek a szépirodalomba emelhetnék. Egyedül a stílusra mondom azt, hogy szépirodalmi: ifjúsági könyvhöz képest nagyon választékosan fogalmaz John Green. 

Viszont maga a történet kedves és szerethető, némelyik részén reális (főleg a rákkal kapcsolatos érzések). Jópofa ötlet a Hollandiában élő könyvének beépítése, s az, hogy ez is mozgatja a cselekményt, nem csak a szerelmes pár. Továbbá Hazel és Gus közös programjai is aranyosak voltak, még ha sokszor az én ízlésemnek már túl cukros volt. De ezt el lehetett viselni, hisz a két főhős nem rossz figurák: Hazel aranyos lány, gondolkodó karakter, talán kicsit különc is, mert nem hajlandó belemenni a társadalmi képmutatásokba. Gus pedig még különcebb, de ez a fura srác szerető szívet takar  - ez mind vonzóvá teheti őt a fiatal lány olvasók számára. 

Összességében a Csillagainkban a hiba nem egy rossz könyv, szerintem a műfajában a jobbak közt van. Megvannak a szokásos klisék (ami kiemeli a társai közül, az a téma csak), de könnyű olvasmánynak mindenképpen jó. Kicsit visszavisz a tinédzser évekbe, kicsit megmelengeti a szívet, és még picit gondolkodtat is: 7/10.

Nincsenek megjegyzések:

Follow Us @soratemplates