A beat-generáció: több mindent is kapcsolnak ehhez a kifejezéshez az emberek. A tudatmódosítót fogyasztó művész urak, Jack Kerouac Úton című regénye (amit a beat életérzés megtestesülésének is szoktak hívni), szabad formájú versek. Ezek a gondolatok nagyjából le is fedik a beat generációt, azonban sokan nem is tudják, miként alakult ki, mi volt a magja a mozgalomnak. Ezt az űrt próbálja kitölteni John Krokidas filmje az Öld meg kedveseidet. A filmre, mellesleg, Tumblrön akadtam rá. Mellesleg, nemrég jelent meg DVD-n a film itthon, így kicsit aktuális is a poszt.
Tartalom:
"1944-ben a Columbia Egyetem hallgatójának, az ifjú Allen Ginsbergnek az élete gyökerestől felfordul, amikor szemet vet egyik elképesztően laza és kisfiúsan vonzó osztálytársára, Lucien Carr-ra. Carr jelenti Ginsberg belépőjét a bohém világba, általa ismeri meg William Burroughs-t és Jack Kerouac-ot. Az élet az irodalom szabályai és konformitása elleni lázadásként ők négyen elhatározzák, hogy harcba szállnak a hagyománnyal és valami újat hoznak létre. Így veszi kezdetét a később beatkorszaknak nevezett időszak. A film egy bűntény, a barátság és egy olyan kapcsolat igaz története, aminek eredményeként egy új kulturális mozgalom született."
Forrás: Port
Kicsit meglepő volt, hogy a különböző kritikák lehúzták a filmet. Az volt a kifogás ellene, hogy nem elég vad, nem elég botrányos, nem festi le a beat lényegét. Az Öld meg kedveseidet visszafogott alkotás, ezzel tényleg nem lehet vitatkozni. Jelen van a tudatmódosító-szer használat, homoszexualitás és az ezzel járó jelenetek, erotika, de kevésbé hangsúlyosak. Ezek közül talán a homoszexualitás kap hangsúlyt, mivel a történet Allen Ginsberg és Lucien Carr kapcsolatára fókuszál. Az átlag nézőnek ezek a jelenetek lehetnek esetleg botrányosak, de ettől eltekintve Krokidas egy szép, nem hatásvadász filmet tár elénk - és az eredettörténethez ez is kell. Látnunk kell, hogy egy fiatal ártatlan világába miként szivárog be a világ mocska. Miként fürdik meg ebben önként, majd hogyan próbál szabadulni a ragadós mocsárból. A kezdeteknél fontosabb ezt a folyamatot figyelemmel kísérni, mint a féktelen drogos partikat vagy ivászatokat. Fontos tisztában lenni a fiatalos és ártatlan rajongással és az ezzel járó lázadással, hiszen ez adja tényleges alapját, csíráját a beat mozgalomnak.
A fiatalság bemutatásán túl még érdemes néhány szót ejteni a kivitelezésről és színészekről. Krokidas tehetséges rendezőnek mutatkozik filmjében. Több jól "megkomponált" és emlékezetes jelenet látható a képernyőn. Egyik például, amikor Ginsberg Luciennek gépeli művét vagy maga a gyilkosság esete, mint a film tetőpontja. Ezeket a jeleneteket a korszak jellemző zenéje (főleg jazz) kíséri, a film második felétől pedig már modern zene szövi át. Utóbbi érdekes, de élvezetes kontrasztot ad az egésznek.
A színészekről pár szót említve, ki lehet jelenteni, hogy egész változatosra sikerült castingban elevenedik meg a beat generáció története. A főszereplő Ginsberget Daniel Radcliffe alakítja, aki mindenesetre érdekes választás a szerepre, de többé-kevésbé helyt tud állni. Visszahúzódó kölyöknek tűnik, akit Lucien, a.k.a. Dane DeHaan vezet be a romlottabb világba, mivel meglátja benne a lázadót. És ha már Dane DeHaan szóba került, ő szinte tökéletes Lucien szerepében. A megjelenése áraszt egy különös aurát, egyfajta titokzatosságot, ami megmagyarázza, hogy a művészpalánták miért is kötődnek az ő alakjához. A játéka, a gesztusai pedig csak még többet adnak hozzá szerepéhez. Röviden, DeHaan pusztán a jelenlétével megtestesíti a férfi múzsát.
Összefoglalva pedig az Öld meg kedveseid egy különleges film a 2013-as palettán. Kicsit visszafogottan botrányos, miközben szívvel-lélekkel érzéki és fiatalos. Továbbá remek kedvcsináló is a beat írók műveihez, főleg Ginsberg költészetéhez (én innen ajánlanom az Üvöltés című versét). 8/10-es filmélmény a maga hibáival együtt is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése