Erre a kis animációs filmre Kata hívta fel a figyelmemet a Pickwick klubban. Hosszú ideig fogalmam se volt róla, hogy mikor fogom megnézni, amíg véletlenül meg nem találtam a Youtube-on.
Forrás: Port.hu"Az animációs fesztiválok kedvence, 2000-ben Oscar-díjat kapott. Egy apa elbúcsúzik kislányától, és elmegy hazulról - örökre. A digitálisan kifestett, ceruza- és szén-technikával készült film a lány életét, és az azt végigkísérő végtelen hiányérzetet mutatja be."
Hiába rövid ez a kis történetecske, akkor is tökéletes. Nagy tehetség kell hozzá, hogy 10 percben hangok nélkül valamit teljesen érthetően és lényegre törően elmeséljen az alkotó. Michael Dudok de Witnek ez sikerült. Egy szép és megható animációval gazdagította a filmvilágot.
Az Apa és lánya egy egyszerű szimbólum köré épül, a halált mutatja be, és az itt maradó (a lány) további életéről mesél. A lány hiába cseperedett fel, mindig visszatért oda, ahonnan apja elment. Hiába talált barátokat, szerelmet, érezte, hogy valami hiányzik az életéből.
Az Apa és lánya egy egyszerű szimbólum köré épül, a halált mutatja be, és az itt maradó (a lány) további életéről mesél. A lány hiába cseperedett fel, mindig visszatért oda, ahonnan apja elment. Hiába talált barátokat, szerelmet, érezte, hogy valami hiányzik az életéből.
A kis történet mit sem érne az animáció nélkül. Egy egész különlegesnek tűnő technikával készült - a leírás szerint digitálisan kifestett, ceruza- és szén-technikával -, így remek hangulatot adva a "mesének".
Összességében az Apa és lánya egyszerűen tökéletes. Egyszer mindenképpen meg kell nézni, s hosszú ideig nem is tart (tényleg tíz perc). 10/10-es rövidfilm, amit itt nézhettek meg.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése