A villámtolvaj

Van nekem egy olyan kihívásom, hogy Je suis snob és arra olvastam el A villámtolvajt, hogy teljesítsem a kihívás ötödik pontját: "egy túl népszerű, igazi sikerkönyv, amiről meg vagy győződve, hogy amit ennyien szeretnek, az nyilván nem lehet jó." Gondoltam, hátha tévedek. Amúgy egy ismerősöm, akivel megszakadt már az ismeretség van oda ezért a sorozatért, ő ösztönzött kicsit.

A könyv elolvasása után úgy érzem, hogy csak kicsit tévedtem…

Tartalom:

"A tizenkét éves Percy Jacksont eltanácsolják az iskolából. Megint. Bármennyire igyekszik, úgy tűnik, képtelen távol tartani magától a bajt. De tényleg szó nélkül végig kell néznie, ahogy egy kötekedő kölyök molesztálja a legjobb barátját? Tényleg nem szabad megvédenie magát az algebratanárnővel szemben, amikor az szörnyeteggé változik és meg akarja ölni?

Természetesen senki nem hisz Percynek a szörny-incidenssel kapcsolatban; abban sem biztos, hogy magának hisz. Egészen addig, míg a Minótaurusz be nem kergeti a nyári táborba.

Hirtelen mitikus lények járkálnak ki-be a lakokba és Percy görög mitológia könyve megelevenedik. Rájön, hogy az olimposzi istenek a huszonegyedik században is élnek. Sőt, ami ennél is rosszabb, felbosszantotta őket: Zeusz villámát ellopták, és Percy az első számú gyanúsított.

Percynek mindössze tíz napja van arra, hogy megtalálja és visszaadja a Zeusztól ellopott holmit, és békét teremtsen a háborúságban álló Olimposzon."

Forrás: Moly

Kezdjük először a pozitív részekkel, hogy ne érjen el engem Zeusz villáma. Először is nagyon olvasmányos a regény, Percy karakterét pedig kifejezetten szerettem. Maga a figura a kívülállóságával bármelyik hasonló korú gyerek tökéletesen tud azonosulni vele. Ami miatt én is tudtam szeretni Percyt, az a humora és a kicsit nihilista hozzáállása (emiatt Holdenre, a Zabhegyező főhősére emlékeztetett kicsit). Eleve fantasztikus ötlet úgy kezdeni a történetet, hogy nahát ebből egy betű sem igaz, de azért írok nektek.

Azonban hiába a jó kezdés és a szimpatikus béna, de később hőssé érő főszereplő, teljesen elégedett nem vagyok. Számomra nagyon klísés, talán a legvégén jövő két fordulat lepett meg igazán (lehet túl sokat olvasok, azért). Másrészt nagyon gyorsan olvasható a regény, de ez a minden fejezet egy szörny és összecsapás egy idő után nagyon fárasztóvá tette az olvasást. Aztán maga az alapötlet is hosszútávon izzadtságszagú és a modernizált istenek miatt sokszor Gaiman művei ugrottak be inkább (Anansi fiúk, mert azt olvastam, meg valószínűleg az Amerikai istenek is hasonló), így eredetinek semmiképpen sem éreztem ezt az egész görög istenek a mai világban koncepciót. Abba pedig nem is szeretnék belemenni, hogy mennyire ellenszenves volt ez az amerika központúság a történetben... Az USA a kultúra központja, na persze...

Még kicsit visszakapcsolnék a kiszámíthatóságra: ha valaki ismeri a görög mitológiát, akkor még könnyebben ki tudja sakkozni, hogy mi mögött ki áll.

Kanyarodjunk vissza az istenek az USA-ban vonalhoz. Egy csomó kérdés felmerül bennem ezzel kapcsolatban. Például miért adaptálják a görög istenek a modern dolgokat? Nekem annyira nem játsszik össze ez az ősi természetükkel. És bőven vannak még ilyen, az egész Percy Jackson-világgal kapcsolatos dolgok, amik nincsenek kifejtve a könyvben, vagy maximum két szóváltás közt van lezavarva. Hát köszi.

Végül pár szó a mellékszereplőkről. Szegények elég bárgyúk, még a halhatatlanok is. Mindenkinek van egy-egy nagyon erős tulajdonsága és végig ezekre játszanak csak rá. Ez leginkább Percy két újdonsült barátjánál, a bénácska faun fiúnál, Grovernél és az okos csajszinál, Annabeth-nél zavart. Először is, végig az az érzésem volt, hogy Ront és Hermionét köszönthetem egy másik univerzumban. Aztán Annabeth-nél sokszor zavart, hogy elvileg ő a legokosabb a bandában, nagyon egyszerű dolgokat benézett vagy Percy sokkal hamarabb kilogikázta. Ez szerintem valahol következetlenség.

Alles zusammen, A villámtolvaj sajnos számomra nem lett több egy sima ijfúsági regénynél. Az eredeti 6 pontomnál azért kap végül egy 7/10-et, mert azért olvastatta magát az egész és kicsit kikapcsolt. Szóval úgy ítélem, egyszer el lehet olvasni, de engem nem vonzott be és a további kötetekre sem lettem kíváncsi.