Csodás végnapjaink
Chibi Zsó
február 23, 2013
0 Comments
A környezet szennyezés az egyik legkomolyabb és legégetőbb problémánk napjainkban. Ez rengeteg találgatásra ad okot: mi is lesz velünk a jövőben, és hogyan tudnánk megélni egy szennyezett bolygón? A koreai Wonderful days is ebből a problémakörből meritkezik és építi ki történetét.
Tartalom:
"2142-őt írunk. A civilizáció végnapjait éli. Bolygónk felszínét háborúk és ökológiai katasztrófák tették tönkre, az eget pedig soha fel nem szakadozó felhőzet borítja, melyből gyilkos savas eső hullik alá. Az utolsó emberlakta város, Ecoban, ahová csak a kiváltságosok nyernek bejutást, a Föld megmaradt energiaforrásain élősködik és a totális pusztulás felé hajtja a bolygót. A fényűző metropoliszon kívül rekedtek utolsó reménysége az az ifjú harcos, aki betör a szigorúan védett városba, hogy a könyörtelen rendfenntartókat kicselezve megszerezze Ecoban titkait és megakadályozza a végső katasztrófát."
Forrás: Port
Amivel nézőket csalhat magához ez a történet, az a kidolgozás. A sötét tónusok és az ebből származó depresszív hangulat, a változatos vagy épp megnyerő külsejű figurák elvarázsolják az embert. Azonban eddig is tart a Wonderful days varázsa. A történetben hiába lenne rengeteg potenciál, egy átlagos akciófilm szintjén nem tud túlmenni. Pedig van itt különös erőforrás, betörési kísérlet, hatalom megtörés, közös múlt, ellentétek, de mégis, igazából mindegyik súlytalan. A felkelők és az ecobaniak közötti összecsapások viszik előre a történetet, és nagy finálé zárja le szépen a csatákat.
Igaz, két órás a film, de az előzményekről nem sok derült ki, ami azért egy ilyen témájú filmben el kell. Szükséges ismertetni a nézőkkel az előzményeket legalább ok-okozati összefüggésben. A Wonderful daysben az efféle tájékoztatás csak felületesen történt meg. Annyit tudunk, hogy a Föld elszennyeződött, csak Ecoban létezik, akik ellen lázadnak. De hogy miért harcolnak, és miért kell sötétségben élnie a népnek, az csupa csupa kérdőjel. A szereplőkkel is hasonló a helyzet. A két főhős közös múltjától eltekintve nem tudunk mást se róluk, sem pedig további karakterekről. És mivel ezek az információk hiányoznak, nézőként képtelenség szimpátiát kialakítani, így közömbös marad az egész. Pedig egy jó történet alapja az, hogy a befogadóból érzelmeket váltson ki.
Összefoglalva, a Wonderful Days nem nagy szám. A technikai megoldása szemet gyönyörködtető, de mind a történet, mind a szereplők közömbösek, és így maga a mű nem jut magasabb régiókba, amikbe azért beférne ilyen külső kidolgozottsággal. 6/10-es pontszámú film: egyszer elmegy szódával .
