Antigané: Miyuki Sawashiro

2014. április 18., péntek

Durarara!!

Chibi Zsó április 18, 2014 0 Comments

Azt mondják, ha létezne olyan lista, hogy 1001 anime, amit meg kell nézned mielőtt meghalsz, a Durarara rajta lenne a listán. Szóval röviden, otakus berkekben alapműnek számít. És azt kell mondanom, hogy rá is szolgál erre.

Tartalom:

"A történet elején egy fiú, Ryuugamine Mikado felköltözik a városba, hogy ismét együtt járhasson középiskolába egy régi barátjával, Kida Masaomi-val. A fiúk gyerekkoruk óta ismerik egymást, és a távolság sem jelentett problémát a barátságuknak, az internet segítségével tartották a kapcsolatot. Mikado érkezése első napján rengeteg embert ismer meg Kida barátai és ismerősei közül. A vidékről felköltözött fiút igencsak érdekli a városi élet, főleg az Ikebukuroi bandák, amik igen nagy hírnévre tettek szert, főleg a Dollars nevű szervezet. Arról is rengeteg pletyka kering, hogy sokan tűnnek el a városban és ezeket az eltűnéseket kapcsolatba hozzák a különböző bandákkal. Nem is olyan egyszerű a városi élet, főleg nem akkor, amikor feltűnik egy városi legenda, a "Fej nélküli Motoros"."

Forrás: Animeaddicts

A Durarara eleje miatt nem értettem, hogy miért istenítik annyira a történetet. A szereplők erősnek látszottak (leszámítva a három főhőst), viszont a történet nem látszott haladni sehová se. Szerencsére hat-hét epizód után kiderült, hogy a legelső részek csak alapozásként szolgáltak, ezután már sejthető volt egy végkimenetel, még ha látható nem is. Ez utóbbi nem is baj, hiszen az írók olyan jól keverték végig a kártyákat, hogy a néző figyelme többé-kevésbé a sorozat végéig fennmaradt - nem tudjuk, hogy hová lyukadunk ki. Fokozatosan ismerhettük meg a szereplők motivációit (kivéve Iyazáét, de ő egy külön kategória a történetben), az egymás között húzódó ismeretségi hálót, s persze mindenki múltját és titkát. Ezekre gondolva elég abszurd és összeférhetetlen társaság verődött össze, de szórakoztató.

A grafikai megoldások is érdekesek ebben az animében. Mivel a Baccano készítőinek alkotása ez is, így természetesen a rajzstílus szinte teljesen megegyezik (de az opening stílusa is). Kicsit eltérnek a szokásos figuráktól, kevésbé kidolgozottak, viszont az animáláson és a háttérgrafikán bizony látszik az igényesség. Viszont érdekesnek találtam, hogy a statisztaszereplők fehér figurákként szerepeltek a háttérben, s csak akkor lettek színessé, ha a cselekményhez kapcsolódóan kellett mozogniuk - ez jól ki is lett játszva például a Dollars banda találkozóján.

Összességében, a Durarara megérdemli a hype-t, ami körülötte van a mai napig. A történetvezetés bámulatos, teljesen leköt és nem sablonos vagy kiszámítható. Be nem foltozott lyukak maradtak a cselekményben, de nemrég jelentették be a 2. évadot, így talán nem kell várni sokáig a folytatásra. Addig is 9/10-es anime, de csak a gyengébb kezdés végett.

2013. december 22., vasárnap

Babák

Chibi Zsó december 22, 2013 0 Comments

Szerintem kevés olyan lány van, aki nem szeretett volna egy gyönyörű játékbabát. Nekik megadatott az a lehetőség, amiről lányként, később pedig nőkként is álmodozunk: tökéletesen szépnek lenni. A Rozen Maiden babáinak is ilyesmi célja van: tökéletesnek lenni, nem pedig selejtesnek. Bár nem csak erről szó ez az anime, amit Necotica ajánlott nekem. Neki utólag is köszönöm.

Tartalom:

"Sakurada Jun beilleszkedési problémái miatt egy időre nem jár iskolába. Elzárkózik a szobájába, még az utcára sem megy. Egész nap az interneten vásárol mindenféle furcsa és elátkozott dolgot. Egyik nap egy hatalmas doboz érkezik Jun részére. A doboz tartalma: egy gyönyörű baba, ami feltűnően élethűen néz ki. A baba hirtelen kinyitja szemét (Jun majdnem rosszul is lesz ettől), és arra kéri a fiút, hogy legyen a szolgája. Jun először visszautasítja, de amikor a fiú élete veszélybe kerül, végül elfogadja. Ettől kezdve Jun Shinku (így hívják a babát) Medium-ja lesz, aki erőt biztosít a babának az "élethez". Hamar kiderül, miért is képes Shinku "élni" és hogy nem ő az egyetlen ilyen baba..."

Forrás: Anime-Addicts

A sorozat első évada 12 epizódot tartalmaz, és ezeknek a megtekintése után azt kell mondanom, hogy eléggé gyenge a kezdés. Az alapötlet nagyon jó, eredeti (az élethű babák és azok örök küzdelemre ítélt élete), aztán valahogy megreked az egész a komolytalankodás szintjén. Ezek az üresjáratos gyermekes játszadozások és csaták rengeteg értékes percet vesznek el a történetépítéstől. Valahol az évad felénél vesz komolyabb fordulatot a cselekmény, ami végül drámaiba fordul. Igazából mindezt Suigintou személyének köszönhetjük: ha nem olyan, amilyen, a Rozen Maidenben nem történtek volna nagy dolgok.

És ha már említésre került egy szereplő, a többiről is érdemes szót ejteni. A történethez hasonlóan, az anime ezen részénél is nehezen "indul a szekér". Főhősünk, Jun az egyik legirritálóbb figura, aki eddig bármilyen történetben megjelenhetett. Önző, a bolhából csinál elefántot, utálatos, gyerekes, szívtelen. Viszont pozitívum az animében, hogy Jun gyökeres jellemfejlődésen megy keresztül, de ez főleg Shinkunak, az ötödik Rozen Maidennek köszönhető. Ugyanis Jun nővére, Nori nem lett volna képes arra, hogy ráncba szedje öccsét. A nővérke a testvér szívtelensége ellenére is elnézi annak minden hibáját és elkényezteti. Így Nori szintén egy idegesítő karakter, és sajnos az ő jellemében nagy fejlődés nem történik. Sajnos a babák karaktere közül is csak kevés kedvelhető. Hina Ichigo aranyos, de önző és gyerekes, Suiseiseki egy undok varangy, ikertestvére, Suoseiseki semmilyen figura. A babák közül Shinku és Suigintou érdekesek: Shinku szerethető baba, teljesen emberi érzésekkel annak ellenére, hogy ezeket nem mutatja ki, Suigintou pedig céltalan gonosznak tűnhet, de ahogy az utolsó részből kiderült, őt is emberi érzések vezérlik.

Összességében, a Rozen Maiden egy gyönyörűen kidolgozott anime, remek alapötlettel, ami sajnos nem képes működni teljesen. Amiért igazán kár, mert így csak egy egyszer nézhetős történet: 7/10.