Antigané

Amint tudtam rá időt szakítani rá, tovább folytattam a Fairy Tailt a 26. résztől egészen az 51.-ig.Volt részünk céhek közötti csatában, további szereplők múltjába tekinthettünk be, testvér háború szemtanúi is lehettünk, a filler epizódokban pedig részt vehettünk egy kis csapat összekovácsolásban. Natsuékban a - mondhatjuk így is - 2. évadban sem csalódtunk. Kicsit részletezzük a dolgokat...

A 26. részt befejezve egy céh háború közepén maradtunk, ahol úgy állt, hogy a jók fognak veszíteni. A látványos harcok és felemelkedések mellett fontos kiemelnem ebből a kalandból  jött át igazán varázslóink közötti erős kapocs, egymás iránti szeretetük (ez a Luxus-os kalandra is igaz). Olyan szívet melengető volt az egész, sikerült szépen képernyőre vinni. Ami további pozitív része, hogy egész színes társaságot sorakoztattak fel mindkét fél oldalán. Mindenféle mágia és wicca és még ki tudja miből hoztak képességeket, hogy így szélesítsék a Fiora királyság lehetőségeit. 

Karakterfejlődésben is szépen halad előre a sorozat. Megismerhettük csapatunk két női tagját, Erzát és Lucyt, leginkább Titániát, akiről kiderült, hogy nem is annyira kemény, mint amennyire páncéljaiban látszik. A Mennyország tornya kalandon keresztül nyíltabb lett a többiek felé, múltjával kapcsolatban viszont kissé instabil. Spoiler! Mikor lekerül Mistgunról a csuklya és ugyanolyan feje van, mint Gérardnak, hát eléggé kiakad Spoiler vége.
Lucynél nem látunk ilyen látványos fejlődést, de nagy előrelépéseket tesz, főleg mágia szempontjából. Kapcsolatai is fejlődnek, leginkább Natsuval és Lokival, na és az édesapjával (utóbbinál már csak az a kérdés, hogy jó irányba vagy sem).
Natsu is szépen fejlődik, habár még mindig forró fejű. Már nem rondít bele a drámai a pillanatokba, ő is résztvevője nekik, főleg az Erzás részekben.

Az epizódok előrehaladtával új szereplők is lépnek be a céhbe, a "2. évadban" a feloszlott Phantome-ből Spoiler! Juvia és Gazille, a vas sárkány. Sok színt visznek a bandába és ügyesen bedolgozzák magukat, leginkább Juvia. Bár nem tudom, hogy ki hogy van vele, de néha az agyamra megy azzal, hogy állandóan Gray után koslat. :D Gazille nem idegesít, de amennyi sötét színt kapott, kicsit idegenkedhet tőle a néző. Spoiler vége.

Karakteres gonoszokban sincs hiány, végre leléptek a porondról a bosszúra szomjazó és a hataloméhes alakok. Kaptunk egy diktatórikus eszközöket használó (gondolok itt arra, hogy miként ideologizálta meg az építkezést) Gérardot és egy egész ravasz Spoiler! Luxust, aki igaz hatalomvágyó, de legbelül mély érzések kötik bajtársaihoz, de leginkább nagyapjához. Alapjába véve nem gonosz, csak rossz útra téved. Spoiler vége. Ennyi újítás mellett nem lehetett unatkozni, mindig volt miért izgulni, amiben azért el tud fáradni az ember. A Fairy Tail vs. Phantome csata után üdítő volt filler részként Lucyt és Lokit nézni, a testvérháború után pedig szöszi lányunk próbálkozásait bepasizás terén.

Ennyi pozitív fejlődés után jöjjön a negatív rész, ami sajnos leginkább a körítésben fedezhető fel. Egyik ilyen az Openingek és az Endingek. Valahogy nem sikerül eltalálni ugyanazt a hangulatot, mint a legelsőnél. Esetleg a 3. közelít hozzá a legjobban, de a záró rész már túl lagymatag. A 4. adagnál épp fordítva van a helyzet: az OP a rúna animációkkal iszonyúan csúnya, a zene pedig csak hallgatható, különösebb érzelmeket nem vált ki, viszont az END aranyos és bájos, sugárzik belőle a céhen belüli légkör. Amit a "3. évadra" terveztek eddig nem valami bejövős, átlagos animáció és zene (és a kék hajú lány irritáló az aranyosságával :D). Szerencsére a nyitó és záró dalok mellett megmaradtak a jó kis aláfestő zenék, amik ki is egészültek néhány újjal is, amik szintén mestermunkák lettek.

Még így a végére idefirkantanám, hogy az animációban sajnos nem lett fejlődés, ugyanazokat a csúnya 3D-s varázslatokat kell nézegetnünk. Ennek betetőzése a rúna varázslatok voltak... Remélem, hogy a következő 26 részben ez változni fog. Az új OP-END-es részeknél úgy tűnik, mintha új rajzoló csoport lenne, mert egészen másnak tűnt a szemek rajzolása és Lucy szellemidézései is új animációt kaptak.

Nagyon szerettem volna erre az adagra megadni a 9/10-et, de az animáció és a zenék miatt, meg néhány történetbeli dologért úgy döntöttem, hogy kicsit erős értékelés lenne. Így 8,5/10-es a pontszámom, de ha a következő 26 részben is ilyen szintű fejlődés látható, akkor simán megkaphatja az anime a 9-et.

Rövid időn belül felküzdötte magát a legnagyobbak közé, így animés berkekben nincs olyan, aki ne hallott volna még róla. Engem sem kerülhetett el a Fairy Tail híre, így el is kezdtem és apróbb megszakításokkal eljutottam a 26. részig (ami kb. az 1. évad vége?). 

Három év telt el a Fairy Tail manga indulása óta, s most megérkezett az anime verzió is. Miről is szól ez az "új" shounen fight sorozat? Egy mágusokkal és csodákkal teli világról, ahol minden megtörténhet, még a macskák is repülnek. De ez még nem minden, egyszer...Folytatás az Animeaddictsen.

 Eddig nem sok jó fantasy műfajú animével találkoztam, aztán Judit emlegette a Fairy Tailt, be is próbáltam. Elmondható róla, hogy egy egyszerű shounnennel van dolgunk, stílusában a Soul Eater és a One Piece között áll, de természetesen rengeteg ponton eltér a sorozat. Első nagy különbség, hogy jelenleg még nem hosszú. Ha jól tudom az 56-57. rész körül jár, amivel viszont túlszárnyalta a Soul Eatert, de a One Piece-től, Bleachtől és Narutótól még jócskán le van maradva.
 Amikkel igazán megnyerheti a nézőt ez az anime, azok egész egyszerű eszközök: kaland, humor és egy mesevilág, amiben bátran elveszhetünk egy 24 perc erejéig. Találkozhatunk sárkányokkal, démonokkal, repülő macskákkal, de leginkább varázslókkal. A történet is  köréjük épül, ahogy az ismertetőből kiderül. Klánokban élnek és küldetéseket teljesítenek, akár egy fantasy szerepjátékban (Emlékszik valaki a Baldur's Gate-re?), így nem is annyira bízhatunk abban, hogy lesz-e végkimenetele a történetnek, hiszen nagyjából a kalandokra épül a cselekmény. A sorozat úgy indul, hogy egy kaland, egy epizód, és ahogy egyre nehezednek a küldetések, annál több epizód öleli fel az adott részt, fenntartva a néző figyelmét és izgalmát. Ennek az az előnye, hogy van idő megismertetni a szereplőket. A Szigetes kaland során a jégmágus, Gray múltját ismerhettük meg, a Fairy Tail - Phantom ütközetben Lucy, a csilagmágus múltja tárult fel, s az AMV-ket elnézve a további részekből a váltómágiát használó Erzával is közeli ismeretségbe kerülhetünk. Rendesen pörög itt az akció, de néha pihenni is engednek minket a fillerek segítségével. A sorozat jó oldalára írandó, hogy 26 rész alatt csak 2 filler rész volt és azok se lógtak ki annyira a lineáris történetből, sőt, előre is mutattak az elkövetkező epizódokra (gondolok itt Lisanára, majd később Elfman és Mira bemutatására). A fantasy  rész is mindig mutat valami újszerű, ötletes dolgot, de a felsoroltak ellenére eléggé rétestészta szaga van az egész animének. Ahogy már fentebb említettem, valószínűleg a Fairy Tailt is vakulásig nézhetjük.

Az animációra nem igen tértem ki, de most ki fogok. Többé-kevésbé 2D-s a "mese", de itt-ott már megjelenik a 3D, leginkább a varázslásoknál, amik sokszor zavaróan kilógnak a rajzolt látványból. Nem sokat ront az összképen, de azért ott van ez a hiba és elég kellemetlen. Ezen kívül a hátterek csodálatos, némelyik festményszerű, a karakterek jellemüknek megfelelően rajzoltak, nem gnómok, nem is kubisták, de azért a mangaka eredeti rajzain nem tesz túl.

Nem sok negatívumot tudok elmondani erről a shounnenről, csak azt, hogy nagyon el fog nyúlni. Ha nagyon kukacoskodni akarok még kiemelhetem hibaként, hogy gyakran gyorsan érkezik a dráma és a humor között a váltás, általában Natsunak köszönhetően. Esetleg az animációnál felhozott balul elsült megoldások zavaróak, de valóban csak ennyi lenne a rossz oldal. Édes kis sorozat ez gyereklelkű embereknek, ami remekül operál a fantasy szerepjátékokkal és közben tökéletesen megfelel a műfaji elvárásoknak. 8/10-es élmény a Fairy Tail.