WALL-E

Ha minőségi mesét szeretnénk látni, többé-kevésbé a Disney és a Pixar még szolgál ilyenekkel. Az elmúlt évek egyik ilyen története Wall-e-é, a szemétroncs robotjáé, az utolsó "élőlényé" a Földön. 

Tartalom:

"A WAtt Lánctalpas Limlom- és hulladékkezelő robot, az E sorozatból (WALL-E) az egyetlen "élő" szerkezet a Földön. Az emberiség ugyanis elhagyta a lakhatatlanná vált bolygót, ám valaki elfelejtette kikapcsolni az utolsó robotot. Így gépünk több száz magányos éven át gyűjtötte a kacatokat, amikor találkozik az EVA (Extraterresztriális Vegetáció Analizáló) névre hallgató keresőrobottal, aki megdobogtatja a szívét. EVA rájön, hogy WALL-E véletlenül rátalált a bolygó jövőjének és túlélésének kulcsára. Visszaindul támaszpontjára, hogy jelentse ezt a fontos hírt. A magányos kis robot EVA nyomába ered."

Forrás: Port

Az igazán jó mesék, az én ízlésem szerint, azok, amelyek képesek egyszerre gyerekeknek és felnőtteknek is szólni. A Wall-E pontosan ilyen sőt, inkább már felnőtteknek szól, mondanivalóját tekintve mindenképpen. Túllépve Wall-e és EVE szerelmén, inkább a történet emberi társadalmára térnék ki. Teljesen olyan volt, mint egy huxley-i vízió. Az emberek teljesen elkényelmesedtek, csak a jólétért léteztek, minden más problémát a robotok oldottak meg. Kérdem én, hogy milyen élet az ilyen? Semmilyen, nem is élet. Ironikus, de a főszereplő robot, Wall-e őrizte az emberiséget. Nem csak azzal, hogy gyűjtötte a szemétből az emberi holmikat, hanem megnyílvánulásaiban is emberi. Egyedül van, igényel egy társat az életben, kötődik hozzá ehhez a társhoz (EVE-hoz). A mesében nem Eve hozza el a földi életet az embereknek (a növénykét), hanem Wall-e. Csetlő-botló viselkedésével őt mutatja meg az embereknek az emberséghez vezető utat. Ettől olyan szép ez a történet.

Maga a kivitelezés is igen komoly, szemrevaló. Csak 2008-as az animáció, de hihetetlenül élethű a szeméttelep, a világűr, a tárgyak és egyéb kiegészítők Wall-e házában. Emellett viszont a szereplők bájosak, rögtön a szívükbe lopják magunkat. Ritka az olyan mese, ahol még a csótány is szerethető.

A kivitelezésben még az a különleges, hogy kevés a párbeszéd, de így is élvezhető és jól működik a történet. Annyira beszédes az animáció, hogy nem is kellenek szavak, úgyis érthető.

Nincs sok rossz szavam a WALL-E-ról. Nagyon szép mese, kissé felnőttes mondanivalóval. 10/10-es animáció a Pixartól, mindenkinek ajánlom, aki valami kellemesre és aranyosra vágyik.