Aki régóta működik sorozatjunkie-ként az tudja, hogy nyáron kint nem áll meg az élet: jönnek az újabb és újabb sorozatpremierek. A 2016-os nyári újoncok közé tartozik a a Netflix legújabb sorozata, a Stranger Things is, ami hihetetlen nagy figyelmet kapott a külföldi médiában. Először egy sorozatos cikk írásánál keltette fel érdeklődésemet a sorozat. A végső motivációt köszönöm Mirának, a plusz inspirációt pedig Cserepesfenyő nevű felhasználónak a snitten. Van egy a sorozathoz kapcsolódó kihívása, nézzetek rá! És most magáról a műről.
Tartalom:
"A nyolcvanas évek természetfeletti filmjei – Steven Spielberg és John Carpenter művei – előtt tiszteleg a Netflix új, Stranger Things című sorozata, amely egy indianai kisvárosban játszódik, ahol egyik napról a másikra eltűnik egy fiatal fiú, és miközben az anyja hajtóvadászatot indít utána, egyre furább és furább dolgokkal szembesül – többek között egy titkos kormánykísérlettel, természetfeletti eseményekkel és egy nagyon-nagyon fura kislánnyal."
Forrás: Snitt
Akik valami újat várnak a Stranger Thingstől, azok teljesen rosszul közelítik meg, ugyanis a sorozat teljesen a nosztalgiára épül. Egy teljesen új történetet mesél el, de teljesen ismerős környezetben. Hogy pontosabbak legyünk, a 80-as évek filmjeinek hangulatát idézi fel (főleg Spielberg műveit), Stephen King legnagyobb klasszikusait és természetesen a 80-as évek hamisítatlan életérzését: utóbbit erősíti például a Dungeons and Dragon szerepjáték vagy a bicikli, amivel mindent el lehet érni. Szóval igen, egy nagyon hangulatos nosztalgiának kell tekinteni a sorozatot. De akkor mégis miért érdemes megnézni? Szerintem akad pár tulajdonsága, ami igenis ad valamit a történet elődeihez, de olyanja is akad, ami a most futó szériák közül is kiemeli.
Egyik az a jól összerakott történet. A 8 epizód alatt három-négy stabil cselekményszál (a gyerekek, a tinédzserek és a felnőttek, meg talán külön vehetjük a laborosokat is) megy párhuzamosan, melyek végig fennt tudják tartani az érdeklődést. A felmerült rejtélyek és problémák előbb-utóbb megoldódnak, a megszokott klísék (pl. van egy a geek gyerekeket terrorizáló páros, douchebag menő tinédzser gyerek) pedig nem hatnak elcsépeltnek, sőt, túl is mutatnak más sorozatoknál. Gondolok például Steve-re, aki nem csak egyszerűen fekete, ahogyan azt a szerepe (ügyeletes bunkó menő srác) sejtetné, hanem egy többféle érzelemre is képes, fejlődőképes karakter.
És ha már szóba hoztam Steve-t, akkor meg is említeném a másik okot, ami miatt mindenképpen érdemes egy esélyt adni a Stranger Thingsnek. Ha azokra a thrillerekre vagy horrorokra gondolok, amelyeket eddig láttam (bár legyünk őszintén, nem sokat néztem még), azokban vagy magára a megmagyarázhatatlan jelenségre/fenyegetésre vagy csak a főszereplőre fókuszáltak (pl. A 23-as szám). Ezzel szemben a Stranger Things végig az embereket tartja szem előtt. A különös eltűnésnek az egész kisvárosra kiterjedő hatása van, amit a sorozat szépen le is vezet. Természetesen az édesanya, Joyce karakterét érték a legnagyobb lelki megrázkódtatások, hisz ő áll legközelebb ezekhez (Will fia titokzatos körülmények között tűnik el). Ezt a szereplőgárda talán legnagyobb húzóneve, Wionna Ryder hihetően jelenítette meg. Igaz, sokan kifogásolták játékát, túljátszásnak érzik, de szerintem még nem beszélhetünk erről az esetében: a karakternek elveszett a fia, majd kapcsolatba lép egy másik világgal, plusz anxiety problémai is vannak. Ilyen instabil lelki állapotban ki ne válna hisztérikussá, főleg, ha amúgy is hajlamos rá?
Joyce-n kívül szerencsére a többi szereplő motivációi és érzelmi világa is teljesen átélhető és hitelesen van ábrázolva. Tudunk azonosulni a fiúk elhivatottságával, egymás között felmerülő feszültségeikkel, a különös lány, Eleven (11) viselkedése is teljesen érthetővé válik, főleg tragikus élményeinek fényében, de Nancy és Jonathan tinédzser problémái és szeretteikért érzett aggodalmaik is átélhetőek, nem válnak idegesítővé - ez más sorozatoknál nem feltétlen mondható el (gondolok némely young adultra). Ezek mellett pedig mindegyik figura szimpatikus valamiért. Bővebben nem tudom megmagyarázni, talán azzal, hogy olyan jó volt a casting, hogy a színészeken keresztül azonnal meg tudtam szeretni a szereplőket.
Összességében a Stranger Things egyszerre nosztalgia és újszerű megközelítés. Erősen épít a nagy klasszikus horrorokra és thrillerekre, miközben igazodik a mai nézők ízléséhez és próbál minél hitelesebb képet adni az emberekről egy megmagyarázhatatlan helyzetben. Számomra nem volt rossz dolog ebben a sorozatban, így 10/10. Kíváncsian várom a 2. évadot.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése