A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Hidekazu Himaruya. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Hidekazu Himaruya. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. június 3., péntek

We save the world tonight

június 03, 2011 0 Comments

Az Axis Powers Hetalia akkora népszerűségre tett szert Japánban, hogy mozifilmet készített a történetből a stúdió. A premiert nagy várakozás előzte meg, majd hatalmas csalódás követte. Erről részletesebben.

Tartalom:
"Nagy veszélyt fenyegeti világunkat: űrlények változtatják fehér, érzelmek nélküli lényekké a földlakókat, és azok kultúráját. A nagyhatalmak nem ülhetnek ölbe tett kézzel, azonnal a harc színterére lépnek. Az emberiség sorsa és műveltsége Amerika, Anglia, Franciaország, Németország, Oroszország, Kína és Japán kezében van. És persze ott lengeti a fehér zászlóját Olaszország is. "
Forrás: Saját kútfő


Ez az alkotás sajnos több sebből is vérzik. Először is a műfaj. Ha a filmműfajokon belül akarjuk elhelyezni a Paint it White-ot, akkor sci-finek felel meg az űrlények végett. A történetben űrlények támadják meg a Földet: ezzel csak annyi a probléma, hogy a XXI. században már eléggé elavult ez a felállás a sci-fiben. Ha paródiaként akarták volna ezt a témát bemutatni, akkor nem lenne rossz húzás, de amit a történetírók nyújtottak, az paródiának se nevezhető.
A 60 perces film elején még történik valami: az űrlények könyörtelenül színtelen, kissé csálé dologgá alakítják a világ épületeit, az embereket pedig fehér figurákká. Az űrhajóra való bejutás után a történetet megspékelték logikátlan, érthetetlen jelenetekkel. A legidegesítőbbek a mellékszereplőkről való bevágások voltak, amelyek sehogy sem kapcsolódtak a cselekményhez (és a Hetaliás jelenet elválasztó klipecske... Egy filmben ez röhej!)
Igaz, a történet happy enddel zárult, de bőven maradtak kérdések, amikre nem kaptunk választ (és nem is fogunk). Egyik ilyen, hogy az űrlényeknek mi célja volt a fehérre festéssel, Sealand honnan tudta, hogy hol keresse a többieket, hogyan alakult Kanada és Kuba elsősegély szervezete és így tovább.


A Paint it White!-nak nem csak a története ilyen gyatra, hanem a a manga eredeti szereplőit is megalázza. Mindegyik figurával ugyanazokat a poénokat sütik el, amiket az anime első részeiben is, s ezt nem csak egyszer csinálják velük a film során! (ha még egy Canada desu-t meghallok, megőrülök!) Ha nem épp poénkodtak, akkor a jól bejáratott sablonos mondatokat használták, vagy épp nyögtek (ezt ne tessék félreérteni!).
Karakterek szempontjából nagy hiba, hogy a többieket csak felvillantották. Ha kihagyják őket, akkor a megmaradt perceket fordíthatták volna a történet kidolgozásra. Így Finnország, Ausztria és a többiek szerepe teljesen fölösleges volt, nem alkottak nagyot. Egyedül a metál Róma nagypapa felbukkanása jelentett némi változatosságot, dehogy annak is mi oka volt, az megfejthetetlen.


A bejegyzés végére maradjon a technikai megvalósítás. Erre kevesebb a panasz, de azért van rá. A figurák olyanok, ahogyan azt megszokhattuk az animében: aranyosak, illenek a Hetalia világába. Egész szép háttér is került mögéjük, szintén ebbe az univerzumba illő. Azonban az űrlények eltorzított hátteréből már kilógtak, megbontották a felépített harmóniát. Aztán amikor szereplőink űrlény ruhában (ami szintén fehér) szaladgáltak szinte egybeolvadtak a fehér háttérrel. Zavaró volt.
Továbbá a színárnyalatok sem voltak nagyon összhangban. Franciaország ruhája egyszerűen borzalmas volt. De ez legyen a legkisebb.
Ami a technikai megvalósításban pozitív, az a harcjelenetek. Ügyesek voltak, élvezet volt nézni (nem is tudtam, hogy Amerika lábbal pofoz. Biztos Chuck Norristól tanulta).

Összeségében a Paint it White! minden várakozást alul múlt. Érezni rajta, hogy csak a gázsi vezérelte a producereket, a minőségére már nem gondoltak. Amit ebben az alkotásban láthatunk, az az eredeti történet teljes meggyalázása. Reméljük, sikerül hamar elfeledkezni róla. 2/10-vel jutalmazom ezt a 60 perces élményt, de csak a metál Rómáért.

2011. január 21., péntek

Új Japán őrület: Axis Powers Hetalia

január 21, 2011 0 Comments
Van nálunk egy suliújságosdi dolog, ahová én is szoktam írni. Ami az Antigané arculatához illik cikk, azt megosztom veletek itt is.

2010. Farsangi szám

Új Japán őrület: Axis Powers Hetalia:

A történelem nem szokott népszerű tantárgy lenni  a diákok körében (tisztelet a kivételnek). Az oka az szokott lenni, hogy "unalmas" vagy "nem szeretek szenvedésről olvasni", esetleg "sok az évszám", és még "sok a személy" meg hasonlók. De mi lenne, ha úgy tanulnád a történelmet, hogy az országok emberekké, személyekké válnak? Igen, jól olvastad, nincs itt semmi elgépelés. De hogy tovább ne értetlenkedj, bemutatnám neked Japán egyik tavaly (2009)  január óta futó kedvenc animéjét (japán animációs film), az Axis Powers Hetaliát.


Mit is mondhatnánk a Hetáliáról? Ha a tartalmáról akarnánk mesélni, nem jutunk messzire, hisz gyakorlatilag nincs neki. Vagyis... valamilyen van, de nagyon minimális. Lássuk csak: a történet az I. és a II. világháború között játszódik, ekkortájt a nagyhatalmak két csoportra oszlottak: Németország és Olaszország a tengelyhatalmakként kötnek szövetséget (később csatlakozik hozzájuk Japán), a Szövetségesek pedig Amerikából, Angliából, Franciaországból, Oroszországból és Kínából állnak. A sorozatban az ő mesterkedéseiket követhetjük nyomon. Mint minden rendes történetnek, ennek is van főhőse, ő pedig az ügyetlen, hasznavehetetlen és gyerekes Olaszország. Az ő fontos szerepére még a cím, a "Hetalia" is utal, ami egy japán szóösszetétel: a "hetare" haszontalan jelentésű szóból és az Itáliából született meg.
 Ez így nem tűnhet valami izgalmasnak, csak egy "újabb háborús" történetnek, esetleg egy óriási agyatlanságnak. Azonban a Hetalia ennek ellenére mégis népszerű, és nem a történetvezetés miatt. Újságunk hasábjain a következő számokban megpróbálunk a nyomába eredni annak, hogy miért harcolhatott ki magának a sorozat egy helyet a legnépszerűbb animék között.

U.i.: A cikk további része nem lett leadva. Nem is baj :DDDD Nem vagyok valami büszke a Heta cikkemre.

Follow Us @soratemplates