Nehéz a menny

Yazawa Ai neve itthon is ismert a Nana manga és anime sorozat miatt. Azonban van egy másik, szintén népszerű története, a Paradise Kiss. Mivel a másik története nagy kedvencem, így gondoltam, hogy ezzel is megpróbálkozom.

Tartalom:

"Yukari egy teljesen átlagos, hétköznapi tinilány. Mindent megtesz, amit a szülei kérnek tőle, jól tanul az iskolában, és az iskola egyik szívtiprójába szerelmes. Az élete kalandmentes egészen addig, amíg egy furcsa fiú megállítja az utcán, és teljesen oda van Yukari külsejéért. Mind kiderül, nem a szerelemre gondolt, hanem egy teljesen egyedülálló ruhákat készítő csoport arca lehetne. A csoport neve nem más, mint Paradise Kiss. "

Forrás: AnimeAddicts

Yazawa Ai stílusa itt is megmutatkozik. Nőies, divatos képi világ, fiatalos karakterek szerethető (vagy épp nem) tulajdonságokkal, és végül egy kis életszerűség. Yazawa munkáiban mindig is az ragadott meg, hogy nem a szokásos romantikus, rózsaszín ködös világba vezet minket, hanem egy a mienkhez közelebbibe. Egy olyanba, ahol a főhősnek bizony nem mindig sikerül minden, ahol a szerelmes pár nem él boldogan, amíg meg nem hal, és ahol ha meg akarod valósítani az álmaidat, egyedül maradsz. Életszagú eléggé, nem?

Kevésbé izgalmas, mint a Nana, és a szereplők problémáinak mélysége sem olyan hosszan ecsetelt (kevés játékidő, valószínűleg), mint a mangaka másik művében, de megkapjuk itt is az érdekes és izgalmas személyi drámákat. Központban a főszereplő, Hayasaki Yukari van, aki szülei nyomására szeretne egyetemre menni, azonban ehhez nincsenek meg a képességei. Ezt ő is tudja, és legbelül valami mást is szeretne csinálni, csak nem tudja, mit és így elég elveszett (erre utal a Zabhegyező is, amit az első részben olvas). Az életében bekövetkezett nagy változásnak köszönhetően egy új életcél fogalmazódik benne, amit nem mindenki támogat, de mégis kitart emellett. Hiába 21. század, ez manapság még mindig gyakori probléma, és nem csak a hagyomány tisztelő Japánban, hanem hazánkban is, de még az elég liberális Egyesült Államokban is.

Az eredeti manga ismerete nélkül nehéz megmondani, hogy hogyan sikerült az adaptáció. Az eredeti rajzokhoz viszonyítva valahogy szerethetőbbnek tűnnek az anime figurák; Yazawa rajzai inkább egy divattervező terveire emlékeztetnek. Azt mindenképpen érdekesnek találtam, hogy sokszor nem láttuk a szereplőket, csak a társalgásukat.
Zenei aláfestésből az ending zenét tudnám kiemelni, ami a Franz Ferdinand egyik ismert dala, a Do you want to. Az opening az én ízlésemnek elég furcsa, de azért meg lehet hallgatni párszor. 

Összefoglalva a Paradise Kiss egy jó anime, ami szerintem azoknak is bátran ajánlott, akik amúgy nem szeretik ezt a műfajt, de azért főleg lányoknak való. Megvan mindene, ami kell: dráma, kedvelhető szereplők, mozgalmas cselekmény, szép kivitelezés, és mondanivaló. 8/10-es történet.