Egyik kedvenc könyvem Neil Gaiman Csillagporja. Ez a történet ismertetett meg az író munkásságával, ezen a mesén keresztül lopta be magát a szívembe. Egy Moly-os kihívás során (Csillaghullás Csillagporral) olvastam újra. Nem volt fölösleges.
Tartalom:
"Neil Gaiman könyve is úgy kezdődik, ahogyan a legjobb történetek általában: egy fiúval, egy lánnyal meg egy beteljesületlen szerelemmel. De aztán egyáltalán nem úgy folytatódik, ahogyan a mesék folytatódni szoktak. Neil Gaiman ezzel a regényével is bebizonyítja, hogy nem véletlenül tartják őt a modern fantasy egyik legnagyobb alakjának.
Falva falva egy aprócska település Angliában. Arról a falról kapta a nevét, amely a falu határában húzódik, és elválasztja az emberi világot a varázslatok birodalmától. Egy hűvös októberi estén a fiatal Tristran Thorn hullócsillagot lát a falon túl a földre zuhanni, és hogy elnyerje a gyönyörűséges Victoria kezét, megígéri a lánynak: elhozza neki a lehullott csillagot. Tristran elindul hát élete nagy kalandjára a falon túli varázslatos világba, amelyet a legfurcsább teremtmények és soha nem látott lények népesítenek be. Hűséges társak, halálos ellenségek várják, és ha Tristran elég kitartó, olyasmit találhat meg, amire egyáltalán nem számított."
Forrás: Moly.hu
A történet egy, gyermekkorunkból ismert tündérmese is lehetne: a fiú elindul szerencsét próbálni az ismeretlenbe, ahol segít a bajba jutott lányon, legyőzi a boszorkányt, övé lesz a fele királyság, és elnyeri a lány kezét, és boldogan élnek, amíg meg nem halnak. Azonban a tündérmeséktől abban különbözik a Csillagpor, hogy kicsit jobban elmerülhetünk a mesevilágban. Továbbá tartalmaz nem gyerekeknek való részeket is, de egy felnőtt mesében nem is csoda.
Találkozhatunk szeretni való figurákkal, még a kissé butus Tristrant is lehet szeretni. A szőrös kisember pedig bárki szívébe képes belopni magát. Akiébe nem, attól "mellnézést".
A mesékből jól ismert lények sorakoznak fel, akik mégis lenyűgöznek minket. Nem a szokásos praktikákkal állnak elő, Gaiman kicsit színessé teszi őket némi mitológiával az ókori vagy a kora középkori időkből, ahogyan azt egy jó kis fantasyben tenni kell. És mivel egy jól felépített világgal találkozunk, így könnyedén elmerülhetünk a sorok közt.
Találkozhatunk szeretni való figurákkal, még a kissé butus Tristrant is lehet szeretni. A szőrös kisember pedig bárki szívébe képes belopni magát. Akiébe nem, attól "mellnézést".
A mesékből jól ismert lények sorakoznak fel, akik mégis lenyűgöznek minket. Nem a szokásos praktikákkal állnak elő, Gaiman kicsit színessé teszi őket némi mitológiával az ókori vagy a kora középkori időkből, ahogyan azt egy jó kis fantasyben tenni kell. És mivel egy jól felépített világgal találkozunk, így könnyedén elmerülhetünk a sorok közt.
Akik még nem ismerik Neil Gaimant, azoknak érdemes a Csillagporral kezdeni. Rövid, szórakoztató mese, ami képes teljesen magával rántani. A vége kicsit összecsapott, néhány kalandot nem ártott volna jobban kibontani, de mégis szívem csücske ez a regény. Egy 8/10-es értékelés teljesen reális.
Forrás: Gali-miau
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése