2011. február 13., vasárnap

# Hellsing # Hirano Kohta

Őrület és művészet határán


Azért kezdtem el a Hellsinget olvasni több évnyi belső mérlegelés után, mert nem értettem, hogy Vivi miről beszél néha :D Nem is bántam meg, hogy átrágtam magam ezen a sorozaton, érdekes élmény volt és hogy valamivel gazdagabb lettem, az is igaz.

Tartalom:
 "Hirano Kohta kultikus mangája - magyarul!

A Hellsing egy veszett tempóban pörgő, kíméletlenül vicces és véres vámpírtörténet, csupa póz és coolness - Bram Stoker óta a legjobb dolog, amit az éjszaka urairól írtak!

A Hellsing Királyi Protestáns Lovagrend az Angol Korona évszázados szervezete - egy család, melynek a feladata a birodalom védelme a természetfeletti és istentelen veszedelmektől. A lovagrend lelke Sir Integra Wingates Hellsing, legfőbb fegyvere pedig Alucard, a szervezet szolgálatában álló titokzatos ősvámpír, valamint - újabban - Seras Victoria, egy balul elsült bevetésen született vámpírlány.

A Hellsing 12 országban jelent meg, jellegzetes humora és nyers ábrázolásmódja számtalan lelkes rajongót szerzett, Japánban óriási érdeklődés kíséri a most futó második anime-adaptációt."

Forrás: Mangafan.hu


Miután letettem a 10. kötetet, értetlenül néztem rá. Mit akart a mangaka, miért ez a furcsa ábrázolás mód, miért van itt ez a sok őrült figura?
Oké, van egy lineáris története, aminek célja, hogy a gonosz elpusztuljon és a jó győzedelmeskedjen. Kohta ezt izgalmasan tárta elénk. A kezdetek kezdetén megismerkedünk a főszereplőkkel, megjelenik a szolga és mester kapcsolata és közös múltja. Az első kötetekben megismerkedünk a Vatikán embereivel, aztán fokozatosan adagolják nekünk a nácikat is, míg végül elszabadul a Pokol London utcáin.
Így nagy vonalakban elmesélve is izgalmas a történet, amit az őrült figurák is kiegészítenek. Alucard talán a legelborultabb szereplő mind közül, egy igazi szörnyeteg, aki valamiért mégis kedvelhető. Talán mert gyengébb pillanataiban felismerjük benne az embert? Meglehet. Továbbá ott van a vámpír mestere, Integra, aki olyan rideg, mint egy angol gentleman, nő létére. Egy újabb érdekes női karakter Fantáziából. Főszereplők közül persze a legemberibb figura Seras Victoria, az újszülött vámpír, aki a manga végére teljes karakterfejlődésen megy át, majdnem eléri Alucard szintjét.
Szereplők terén a gonoszokra se lehet panasz. Igaz, már senki nevére emlékszem, de valami mégis megfogott bennük. A Zászlóalj vezetője tipikus diktátor figura, de mégsem a hatalom megszerzése a célja - ettől olyan izgalmas gonosz és veszedelmesebb is, hisz aki az élvezetért csinál valamit (itt a háborút), az nehezen tud megállni. A nácik közül a vérfarkas lányt is kedveltem, tényleg egy paradoxon, ahogy a dagi parancsnokunk említette. Mást most hirtelen nem tudok kiemelni...
Sokat merengtem azon, hogy a Hellsing egy őrült rajzos ámokfutása vagy egy tudatosan őrültnek tervezett történetbe csomagolt (megkockáztatom) filozofikus gondolatok összessége? Az utolsó kötet letétele után arra jutottam, hogy az utóbbi lehet az igaz. Többször megjelent az az alapgondolat, hogy a háború mindenkiből szörnyeteget csinál, ami voltaképpen nagyon is igaz. Aztán Integra szájából hangzott el, hogy egy szörnyet csak ember képes legyőzni, mert csak az embernek az a célja, hogy a másik felett győzedelmeskedjék. Szóval, vannak itt bőven gondolatok, Kohta nem egészen őrült.

A sok dicséret után jöjjön  a lehúzás is. Már említettem a rajzstílusát is a mangának. Ügyesen rajzol a Kohta, szürrealista az egész, ami elég nyomasztó hatást kelt az emberben. Ami eléggé zavart, hogy a csatákból a sok fekete cucc miatt nem sok mindent lehetett kivenni. Csatáknál maradva túl sok volt belőlük és sokszor elveszett a sztori, ez leginkább az 5-8. kötet résznél jellemző. 
Más bajom nem volt. 8/10-es ez a manga sorozat, dehogy a Kohta bolondokházába való, az holt biztos. :D

Nincsenek megjegyzések:

Follow Us @soratemplates