Akik Budapesten élnek, mindennap utaznak a metróval, így első sorban a mókuskerék, azaz a monoton hétköznapjaink jutnak eszünkbe először. Pedig, jobban belegondolva, van a metróban valami misztikus. Ezt próbálja sajátos módon megragadni a Kontroll.
Tartalom:
"A film a mese és a valóság speciális keveréke. Történet egy furcsa fiatalemberről, Bulcsúról, az ellenőr társakról egy rivális ellenőr csapatról, és mindarról, ami körülöttük van. Az utazók és a jegyellenőrök -jól ismert- drámai, de legtöbbször komikus viszonyáról. Egy kegyetlen gyilkológépről, aki utasokat lök a metró elé, és a metróvezetőség embereiről, akik számára csak egyetlen fontos szempont létezik az utasok metróba vetett hite. Egy időről-időre feltűnő különös alakról, a Gyalogkakukkról akinek kedvenc szórakozása, hogy magára haragítja az ellenőröket, hogy azok heves izgalmak közepette üldözni kezdjék a folyosókon, a peronokon, a mozgólépcsőn és a sínek között. Béláról, a bukott mozdonyvezetőről, aki most "csak" metrókocsi vezető. Szofiról, - Béla lányáról, akinek kedvenc időtöltése, hogy naphosszat metrózik. Ő lesz a "nagy ő", akibe Bulcsú első látásra beleszeret. A véletlenek furcsa sorozata Bulcsúra tereli a vezetők gyanúját. Vajon nem ő az a rémalak, akitől rettegniük kell az utazóknak? Pedig az új szerelemmel, Bulcsú számára megint értelmet nyert az élet... Csak egyetlen út marad nyitva: Bulcsúnak el kell kapnia az utazók gyilkosát."
Forrás: Port
Be kell vallanom: mielőtt elkezdtem nézni a filmet, valamiért azt vártam, hogy valami sci-fis, a budapesti metróval kapcsolatos film fog várni. Kicsit csalódott lettem, amikor láttam, hogy azért a valóságos közelebb áll a film, mint a sci-fihez. De ahogy egyre jobban megismertük a BKV ellenőrzik kvázi való világát, mégis volt valami misztikus az egész felépítésében. A sínfutás, a mindennapos küzdelmek a bliccelőkkel, beszélgetés Béla bácsival, a maci jelmezes lány. Mint egy mitologikus világ: tele megfejtendő szimbólumokkal. A megragadó hangulat miatt mindenképpen kiemelkedő magyar film a Kontroll.
Másik jó pontja a filmnek a humor. A bliccelők üldözéséből emlékezetes jelenetek kerekedtek, az ellenőrök egymás közötti társalgásán mindig lehetett nevetni, az ellenőrök pszhiológiai kezelése pedig a film egyik legszórakoztatóbb jelenete.
Aztán ott van ez az önmagát kereső Bulcsú, aki a földalatti életet választotta a valóság helyett. Aki menekül a múltja elől. Mind fontos probléma, de mégis valahogy súlytalan marad a filmben. Csak néz bambán, alig beszél, az utolsó negyed óráig nem csinál semmit. Ott is csak kergetőzik a metrós partiban. Természetesen értem (vagyis van rá teóriám), hogy miért vannak ott azok a képek és mi a céljuk, de valahogy nem lehet komolyan venni. Vagy a karakter nem lett kidolgozva, vagy Csányi ilyen, de nem lehetett azonosulni Bulcsúval, pedig hát ő a főszereplő.
Összességében nem rossz film a Kontroll, egy különleges magyar alkotás. De megérdemelt volna egy jobb, pontosabb kidolgozást. Kicsit olyan, mintha a végére elfogyott volna szufla, a lendület, első megnézésre pedig befejezetlennek tűnik az egész az átlag néző számára. 7/10-es alkotás, de kívánok, hogy legyen sok ilyen mű Magyarországon.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése