A gyász bölcs. A gyász nem jajveszékel
Chibi Zsó
február 25, 2012
0 Comments
Anne Rice-t akartam olvasni, természetesen az Interjú a vámpírral című könyvét. De nem volt a könyvtárban, csak ez. Gondoltam, nosza. A molyos értékelések miatt féltem kicsit a könyvtől, de szerencsére pozitívan csalódtam benne.
Tartalom:
"Mély és határtalan Triana gyásza. Megjelölte magának a halál, amely elragadta a férjét. Ma már csak az álmokban hallott zene maradt neki, ami átvigye az éjszakán. És egyszer csak belép ezekbe az álmokba Stefan, egy orosz nemes nyughatatlan, szenvedő szelleme. Stefan zenei lángesze először megigézi, azután annyira leigázza Trianát, hogy hagyja átcsábítani magát a kegyetlen múltba, ahol Stefan élte földi életét. Ebben a szellemvilágban egy szövetségesre talál Triana…
Kontinensek és korok között cikázó, szürreális, drámai és delejes történet a HEGEDŰ, három kárhozott lélek találkozásáról, akiket elválaszthatatlanul összeköt a zene, a szenvedély és az elragadtatás."
Forrás: Moly.hu
Nem ismerem Anne Rice más műveit, csak az Interjú a vámpírral filmet láttam, és az alapján azt vártam a művétől, hogy kössön le, és végre valami gyönyörű fogalmazást olvassak. Az elvárások mind teljesültek. Még ha nem is a legelső oldaltól, hanem csak a századiktól, de lekötött a történet. Habár, így is voltak hibái, érthetetlen pontjai: az egyik legérthetetlenebb dolog a regény főmotívuma, a főhős önmarcangolása, továbbá a hegedűs tetteinek okára sem derül fény. Nos, ezek a megválaszolatlan kérdések rontják magának a regénynek a minőségét. Látszólag a történet lelke hiányzik A hegedűből, teljesen érthetetlen, hogy mégis miért lehet egyáltalán végigolvasni. A történelmi és múltidéző mellékszálakban mindenképpen erős volt a könyv, továbbá Rice meseszép fogalmazása szinte olvastatta önmagát. Miközben a szavait olvastam úgy éreztem, hogy a lelkem megfürdik bennük, éreztem, hogy szépségük simogat. A cselekményhez hasonlóan, a szereplők sem voltak kiemelkedőek, Triana néha idegesítő volt, Stefan is, és Katrinka főleg.
Összességében nem a világ legjobb könyve A hegedű, de nem is annyira rossz darab. Ha nincs jobb, nyugodtan el lehet olvasni, nem okoz súlyos lelki sérüléseket. 7/10-es pont jár neki.
