Cornelia Funke meséjével először filmként találkoztam a moziban. Nem életem legjobb moziélménye volt, de nem is rossz. A könyvesboltban fedeztem fel, hogy a történet eredetileg egy adaptáció, ráadásul német (a Végtelen történet miatt szeretem a német gyerekkönyveket).
Tartalom:
"Meggie valósággal rajong a könyvekért. Apja, Mortimer Folchart, a könyvkötő ugyancsak szereti a remek történeteket, bár hangosan nem hajlandó felolvasni semmit. Csendesen élik mindennapi életüket, amíg egy esős éjjelen különös idegen kopogtat az ajtójukon. Pórkéz figyelmeztető szava arra kényszeríti Mót, hogy felfedje a féltve őrzött, tintával szőtt titkot, amely örökre megváltoztatja életüket."
Forrás: Moly
Az első oldalon már magába szív a könyv - persze, ha könyvmoly vagy. Funke olyan tipikus dolgokat ír le, amelyekkel a könyvmolyok szoktak szembe nézni: például nincs elég hely a könyveknek vagy hogy milyen nehéz eldönteni, hogy egy utazásra mit is vigyünk. Aztán elindul a kaland, ami az elején egész izgalmas: könyvekből kilépett gonoszok, árulás. Aztán valahol a közepe fele leül kicsit a cselekmény, de a végén ismét visszatérnek az izgalmak, és egész elmés lezárást kapunk.
Azt éreztem a Tintaszívnél, hogy inkább hangulatteremtésben és karakterekben erős. A könyvmolyos részek vagy az olasz író és családja élvezetes része a történetnek. Szereplők közül a legemlékezetesebb mindenképpen Elinor, a könyvek asszonya. A megjegyzései szórakoztatóak, tipikusan az az ember, aki első ránézésre elzárkózik a környezetétől, de belül jó ember - számomra ettől volt emberséges. Porkéz problémája, szenvedése (gyakorlatilag kiszakították a saját világából, és itt nem találta a helyét) valamiért meg tudott érinteni, és így lehetett izgulni sorsáért. Az apáért, Móért nem igazán rajongtam: eléggé idegesített, hogy soha semmit nem akar elmondani a lányának. És maga Meggie olyan semmilyen karakter volt.
Összegezve, valamilyen szinten nekem csalódás volt ez a könyv. Kellemes kikapcsolódás volt, de több élményt nem tudott nyújtani, egy átlagos kalandregény volt a számomra. 7/10-es pontszámú a Tintaszív.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése